„Ha végre itt a nyár, és meleg az idő, az ember strandra jár...”
Az előszezon olcsó, a főszezon drága, a busz kényelmetlen, a repülő villámgyors. Utazni sokan, sokféleképp szoktunk. Szerencsére egyre több a lehetőség, így van már miből válogatnia annak, aki nyaralni készül. Az árak persze idén is emelkedtek, így egyre mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. A következőkben végigvesszük a régió nyaralóhelyeit, elmondjuk, hol mennyiért üdülhetünk, és mit kapunk a pénzünkért.
Május vége van. Míg a legtöbben még a munkahelyükön vagy az iskolapadban számolják vissza a napokat a nyári vakációig, az első nyaralók már a tengerparton süttetik a hasukat. A mediterrán országok üdülési idénye ugyanis már május második felében megkezdődik. Ilyenkor általában a nyugdíjasok és a kisbabások utaznak, akiket nem kötnek itthoni feladataik, és akik szeretik elkerülni a tömeget és a tűző napsütést. Ráadásul május végén, június elején jóval kedvezőbbek az árak. Az utazási irodák 100-120 eurót kérnek el fejenként a tíznapos görögországi nyaralásokért – szállással és busszal együtt. Sőt, itt-ott még 100 euró alatt is találni ajánlatot. Persze ezeknek az utaknak a többsége már jó előre elkelt.
Maradjunk Görögországnál, de térjünk át a főszezonra, július-augusztus tájára. Ami májusban 90 euró volt fejenként, az a nyár közepén 250-270 is lehet – ráadásul már az út sincs az árban. Ha a buszra is igényt tartunk, további 70-80 euróval kell számolni fejenként. Összegezve ez azt jelenti, hogy egy négytagú családnak, ha a gyerekeknek is szeretnénk saját ágyat az apartmanban, 1200-1300 eurót kell fizetniük a tíznapos görögországi, buszos üdülésért. Ha busz helyett autóval utazik a család 100-150 eurót tudnak megtakarítani.
Gyorsan pillantsunk rá a térképre, mely görögországi területek azok, melyek busszal vagy autóval is elérhetők. A legközelebb az Égei-tenger partja fekszik: itt van az olümposzi régió, olyan népszerű üdülőtelepülésekkel, mint Leptokaria, Platamon vagy Nei Pori, aztán a Halkidiki-félsziget, ahol Hanioti, Pefkohori, Polihrono és Sarti a leglátogatottabb a szerbiai turisták körében, és szintén elérhető közelségben van még a zöld fenyvesekkel borított sziget, Thassos. Ezeken a vidékeken nyaralhatunk a legolcsóbban Görögországban. Valamivel drágábbak és néhány száz kilométerrel távolabbiak a Jón-tengeri városok: Parga, Korfu, esetleg Lefkada szigete.
Bár a felsoroltak mindegyike kristálytiszta tengert, homokos partokat és klasszikus tavernákat kínál, senki ne várja a filmekből vagy plakátokról látott idilli képeket. Ha valaki a fehér házakra és a naplementében forgó szélmalmokra vágyik, Santorinire vagy Mikonosra kell utaznia – az pedig fejenként 700 és 1000 euró közötti összeget jelent, amihez a repjegy és a reptéri transzfer ára is hozzácsapódik. Ha négyszemélyes családdal számolunk, akkor itt már az 5000 eurót is meghaladhatják a költségek, míg, ha teljes ellátásra és szállodára vágyunk még ennél is többet kell fizetni. Összességében tehát elmondhatjuk, a görög szigetvilág nyújtotta luxus továbbra is inkább a gazdag nyugat-európai turistáknak, és nem a szerbiai utazóknak szól.
De nézzünk szét másfelé is! Például Horvátországban. Az adriai tengerpart gazdag földrajzi, építészeti, kulturális öröksége mellett sokakat vonz ide a nosztalgia is, a fiatalkori, gyerekkori emlékek. Azonban míg régen az egyik legmegfizethetőbb opció volt Horvátország, mára nagyon elszálltak az árai, jórészt azért, mert a nyugat-európai turisták körében is népszerűvé vált. A tíz éjszakás, négyfős nyaralás itt is könnyen belekerül 1000-1200 euróba, plusz az út. Költőpénznek sem árt többet bekészíteni, Horvátországban az éttermekben de még a fagyisnál is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.
Montenegróba is főként a nosztalgia, az ismerős táj, és a beszélt nyelv vonzza a szerbiai turistákat. Bár az itteni nyaralás olcsóbb, mint a görög vagy a horvát, számolni kell a balkáni körülményekkel. A csodálatos tájat és tengert ugyanis élvezhetetlenné teheti a szemét, a piszok, a fertőzésveszély.
Aki bírja a Balkánt, annak Albánia is jó célpont lehet. Bár egyes strandjait a Maldív-szigetekhez hasonlítják, a szemét, a kosz és a tömeg itt is lehangoló lehet. A szállások ára és választéka azonban kimagasló. 10 éjszaka, 4 fő, a festői fekvésű Sarandában, közel a maldívos partokhoz, nagyjából 400-500 euró. Ráadásul ezek az apartmanok rendszerint tágasak és remekül felszereltek. Albániában emellett az éttermek, bárok ára is jobban megfelel a szerbiai pénztárcának. Egy próbát, egy kalandot mindenképp megér.
És most ugorjunk egy nagyot földrajzilag és kategóriában is! Aki ragaszkodik a szállodai ellátáshoz és a luxushoz az legjobb, ha Törökországban vagy Egyiptomban keresgél. A két ország hasonló árakkal dolgozik: 10 éjszaka, teljes ellátással, repülővel fejenként már 700 euróért is elérhető. A gyerekekre gyakran komoly kedvezményeket is jóváhagynak, így a négyfős család nyaralást 2000-2500 euró is kifuthatja. Perszer a szállodák és az ellátás minősége eltérő lehet, így az ötcsillagos luxusért már 5-6 ezer eurót is otthagyhat a család.
Vagyis ha egy gyors listát akarunk felállítani: a legolcsóbb Albánia és Montenegró, aztán a szárazföldön is elérhető görög tájak, majd Horvátország, Törökország, Egyiptom, és végül a görög szigetvilág. A nyugat-európai és az egzotikus helyszíneket ezúttal nem vettem górcső alá.
És hogy hogyan utazzunk olcsón?
Először is minél többet vállalunk magunkra a szervezésből, annál jobban jövünk ki. Vagyis, ha valaki vállalja azt, hogy magának keres és foglal szállást, hogy magának vadászgat olcsó repülőjegyeket, ha nem retten vissza a helyi tömegközlekedéstől vagy attól, hogy magának dobjon össze egy ebédet, több száz vagy akár több ezer eurót is megspórolhat.
De ha ragaszkodunk az utazási irodákhoz, keressük az akciókat. A rendszeres, év eleji kedvezményekről már lemaradtunk, most inkább a last minute ajánlatokra érdemes figyelni. Ha elszántak vagyunk, naponta is végigfuthatunk a főbb irodák honlapjain, hátha ráakadunk egy utolsó pillanatos útra.
Fontos az is, hogy jó alaposan olvassuk át az utazásszervezők ajánlatait, ne hagyjuk, hogy rejtett költségekbe verjenek minket. Mindehhez idő és türelem kell. Ha spórolni akarunk, ne kapkodjunk: nézzünk utána a városnak, a szállásnak, a pontos elhelyezkedésnek, a felszereltségnek, a megközelíthetőségnek. Ellenőrizzük, van-e parkoló, légkondicionáló, internet, terasz, konyha és saját fürdőszoba. Higgyék el, utóbbi sem feltétlenül garantált. Olvassunk fórumokat, korábbi évek tapasztalatait. Nézzünk meg képeket, videókat a közösségi médiában.
És még egy fontos dolog: a nyaralni készülőkben gyakran felmerül a kérdés: érdemes-e ellátásra is fizetni. Hiszen ki ne szeretné élvezni az all inclusive ellátást, amikor minden étkezést, minden italt, koktélt, jégkrémet a szálloda biztosít. Valóban ez a kényelem csúcsa, de olyan óriási költségekkel jár, hogy érdemes átgondolni, valóban szükségünk van-e rá. Egy apartman és egy teljes ellátást biztosító szálloda ára között 10-szeres különbség is lehet. Az pedig nem mindegy, hogy 300 vagy 3000 eurót fizetünk. A gyakorlott nyaralók ráadásul már tudják: egy könnyű nyári ebéd vagy vacsora összedobása nem nagy munka, egy gyros pedig mindig jó és kedvező árú alternatíva lehet. Az is állandó kérdés, érdemes-e itthonról cipelni az ételt. A helyes mértéket is a tapasztalat és az egyéni igények szabják meg: van, aki még a töltött paprikát is elviszi nyaralni, más megelégszik néhány csomag vákuumozott felvágottal vagy egy kis rágcsálni valóval, de az is egy opció, ha mindent a helyi boltban vásárolunk meg. Az azonban biztos, hogy az étkezéseken akár több későbbi nyaralás árát is meg lehet spórolni.
A lényeg azonban az, hogy nincs tökéletes, mindenkinek megfelelő nyaralás. Mások az igényeink, a szokásaink, az anyagi lehetőségeink. Míg valaki egy életet leél anélkül, hogy nyaralni menne, más egyetlen szezont sem képes kihagyni. És ha emelkednek is az árak, egy ügyes és tapasztalt nyaraló mindig meg fogja találni a módját annak, hogy eljusson a tengerre.
