Ugrás a tartalomra

Harc a „láthatatlan madárgyilkosok” ellen Magyarországon

2023.02.23
18:30
2023.02.24
11:32
Forrás
greendex.hu
A Mátrában 33, a Bükkben 31 kilométeren telepítettek földkábeleket a madarakra is veszélyes szabadvezetékek helyett.

Évente 200-300 madár pusztulhat el a légvezetékek által okozott áramütésben Magyarországon. A természetvédők szerint kijelenthető, hogy szinte minden 100 kilométeren ilyen veszély leselkedik a madarakra a legapróbb verebektől, cinkéktől kezdve a ragadozókon át a gólyákig. Azokon a területeken azonban, ahol ez a legnagyobb károkat okozhatja, a szolgáltatók régóta erőfeszítéseket tesznek a madarakat érő halálos áramütések mérséklésére, együttműködve a nemzeti parkokkal és a természetvédőkkel. Az egyik megoldás a szabadvezetékek kiváltása földkábelekkel.

A legveszélyesebbek a madarakra nézve a szabadvezetékek közül a középfeszültségű oszlopok – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid középfeszültségű vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 20 ölyv, 4 vörös vércse és több tucat vetési varjú tetemét találták meg.

Az egyik legsúlyosabb eset során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya pusztult el szintén Újtikos mellett áramütés következtében. A fokozott adatgyűjtés alapján az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütéstől elpusztult példánya szerepelt, 2017-ig pedig több mint 90 faj 4810 áramütést szenvedett teteme. Az áldozatok összesített természetvédelmi értéke meghaladta a 250 millió forintot. Természetesen a probléma valós mértéke ennél jóval nagyobb, hiszen az áramütés okozta madárpusztulások felmérésekor figyelembe kell venni azt az időtartamot, ami az áramütés megtörténése és a tetem megtalálása között eltelik. Ez alatt ugyanis a „dögevők” az esetek legalább 70 százalékában eltüntetik a tetemet – fejtette ki Orbán Zoltán.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, egy 2010-ben kiadott tanulmánykötetükben is megjelent becslés szerint legalább 42 ezer madárral végezhet áramütés a légvezetékek miatt évente az országban, legfeljebb pedig több mint 500 ezerrel. Ha a középértéket vesszük is, ez 200 és 300 ezer közötti madár pusztulását jelenti egy évben. Hozzátette: a fő gond az, hogy csak a legnagyobb veszélyt jelentő középfeszültségű oszlopokból 600–700 ezer van az országban, csaknem 60 ezer kilométernyi hosszúságban. És akkor még nem számoltuk a kis- és nagyfeszültségű, illetve a vasúti hálózatokat. Ezek földbe süllyesztése több mint 500 milliárd forintba került volna 2010-ben, a tanulmányuk elkészítésekor, ma viszont jóval nagyobb, óriási költséggel járna – hangsúlyozta Orbán Zoltán. A szolgáltatókkal együttműködve azonban azt sikerült elérni, hogy a legveszélyeztetettebb területeken folyamatosan zajlik a vezetékek madárbaráttá alakítása, beleértve ebbe a földkábeles kiváltást is.

A szabadvezetékek kiváltása ugyanakkor azért is fontos, mert ezek számos környezeti hatásnak vannak kitéve erdős területeken is, például erős szélnek, viharnak, tapadó hónak, illetve annak, hogy rádőlnek a környező fák. A jól méretezett vezetékek ugyan általában ellenállnak az időjárás viszontagságainak, a külső behatások elkerülése érdekében azonban – a jogszabályoknak megfelelő – biztonsági övezetet kell kialakítani körülöttük, ahol a növényzet nem nőhet négy méternél magasabbra, és nem hajolhat be ebbe a zónába. A hálózatüzemeltetés érdekében pedig azt is biztosítani kell, hogy meg lehessen közelíteni járművel az oszlopokat. A szakember elmondta azt is, hogy az így kialakított nyiladékokban a fényviszonyok miatt gyorsabban és magasabbra nőnek a fák, ezért a növényzet gyakori gyérítésére van szükség.

kábel
madár
környezetvédelem

Most

13:59, Frissítve: 14:26

Az amerikai nagykövettel tárgyalt dr. Pásztor Bálint

A vajdasági magyarság helyzetéről és lehetőségeiről is szó esett Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Christopher Hill, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete közös megbeszélésén, Szabadkán.

Népszerű