Illés-napi ünnepség Temerinben
Az Illés-napi körmenetre készülődtek a lovasok és civil szervezetek, egyesületek. Az előkészületek és a programsorozat egész héten tartott. A felvonulás az Illés-nap leglátványosabb része. Erdélyi Lenke minden évben részt vesz az eseményen. Idén Lepke nevű lova vitte a templomig, ahol megszentelték az új kenyeret: „Nagyon szeretem az Illés-napot. Azért jó, mert nemcsak a napja az, ami nekünk fontos, hanem az egész előkészület a lovakkal kapcsolatban, hogy például meg kell fürdetni őket, meg kell járatni őket. Az, hogy mi beöltözünk, szerintem nagyon szép dolog, mert az egésznek ezzel egy fennköltebb hangulatot adunk, úgyhogy én nagyon szeretem ezt a hangulatot, ami itt van.”
A temerini plébánosnak az év legjobb tanulói adták át az új kenyeret.
Az ünnepi menet hagyománya egészen a múlt századelőre vezethető vissza, a második világháború után azonban csak a 90-es évektől válhatott ismét a falu életének szerves részévé, addig csak a templomban ünnepeltek a temerini magyarok.
Ádám István, helytörténész: „Az 1848-as forradalom alkalmával Temerin porrá égett, a lakosság elmenekült. Kishegyesen, Jánoshalmán és a környező településeken kaptak menedéket, két évig ott voltak, utána visszajöttek, a porrá égett házakat újjáépítették. A gabonát, ami megmaradt a vermekben, azt elvetették, de három egymást követő év után csapás sújtotta a temerini lakosságot, ezekben az ínséges időkben, dögvész pusztított, szárazság, majd a harmadik évben jött a jégverés. Ez mind Illés-nap táján történt, és akkor a falu lakossága úgy döntött, hogy Illés-napján leteszi a sarlót, nem dolgozik, és azt a napot az Istennek szenteli.”
Azóta is él ez a hagyomány, a temeriniek szentmisén szentelik meg az új kenyeret, szabadtéri és művelődési rendezvényekkel, minden korosztályt megmozgató programsorozattal, szombaton este pedig bállal ünneplik Illés-napját.
