A kézi aratás fortélyai
Tizenöt csapat mutatta be, milyen is a hagyományos aratás.
A rendezvény vendégei között volt a magyarországi Szarvas csapata is. Az anyaországban - ilyenkor aratáskor - a hasonló rendezvények sorozata tart. A cél ott is a hagyományos kézi aratás felelevenítése, továbbadása és megőrzése.
Vékony István, Szarvas, Magyarország: „Túl nagyon nem ismerik ezt a fiatalok. Ezt nekik ugyanúgy meg kell tanulni, mint mi megtanultuk a szüleinktől. Tehát a fiatalságnak ugyanúgy meg kell tanulni. Ha valaki megszereti, akkor azt szerintem fogja is csinálni. Hát nem versenyszerűen, de aktívan. Tehát, hogy megmutassa a másik fiatalnak, hogy hát hogy is van ez? Hogy is működött ez régen?”
A rendezvénynek elsősorban bemutató jellege volt. A régi szerszámok, a hagyományos reggeli, és persze a kézi kaszálás fortélyainak bemutatása a cél. A versenyt Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese nyitotta meg.
„Nagyon fontos nemcsak, hogy megtartsuk, hanem megőrizzük és a következő nemzedékeknek átadjuk az ősi hagyományokat, a hagyományőrző mesterségeket, és az ilyen jellegű ünnepségeket, jeleneteket is, mint amilyen maga a hagyományos aratás. A kézzel történő kaszálás, csomózás, kötözés.”
Közben a muzslyai réten nagyban folyik az aratás, és ha az időjárás nem szól bele, akkor a jövő héten be is fejeződik a munka.
Palatinus Ervin, tanácselnök, Muzslya HK: „Az idén nagyon rosszul termett a búza, rosszak, rosszak a hozamok, ezt mindannyian tudjuk, hogy nem volt elegendő eső, mikor keletkezett, nem kaptunk esőt, tehát a muzslyai határban a hektáronként nem haladja át a 2,5-3 tonnát. Tehát ez lefordítva magyarra azt jelenti, hogy a búza nem fedi a befektetett költségeket se.”
Közép-Bánátban az idén 55 ezer hektáron vetettek búzát, a muzslyai réten pedig mintegy 1200 hektáron termesztettek kenyérgabonát.