Kézzel törték a kukoricát Zentagunarason
Kézzel törték, vágták a szárat és állították kúpba a csapatok Zentagunarason. Ezután a hagyományos reggeli, a héjában főtt krumpli, szalonna, tojás, hagyma sem maradt le az asztalterítőről, amit a kukoricatörők a szántóföldön fogyasztottak el. Régen a kukoricatörésben, szárvágásban, kúpozásban az egész család apraja nagyja kivette a részét a munkából. „Szedtük a kukoricát, vágtuk a szárát, kötöttük a szárát, felhánytuk a kocsira és ezzel be volt a kukorica törés fejezve. Aztán pedig játszottunk - volt kukoricamorzsolás, kukoricadobálás” - mesélt a hagyományokról a tornyosi Pósa Erzsébet.
Amíg folyt a törökbúzatörő verseny, addig a Zentagunaras határában lévő Kiss tanya udvarában megannyi bográcsban rotyogott a hagyományos babpaprikás. „A bab ezen a tájegységen jellemző volt, mivel régen a kukorica sorok közé babot ültettek. Ezt előre megfontolt szándékkal tették, mivel a gazda is megpróbálta ésszerűen kihasználni a földterületet. Babot ültetett, hogy a munkásainak tápláló ételt tudjon adni” - magyarázta Sípos Attila, a zentagunarasi Mag Hagyományápoló Egyesület társvezetője.
A tartományi mezőgazdasági titkárság idén több mint 30 millió dinárt különítettek el hagyományőrző és mezőgazdaság népszerűsítő rendezvények támogatására, és az egyesületek működésére is. A rendezvényen Ótott Róbert, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes is tiszteletét tette: „Nagyon szeretek ide jönni, erre a rendezvényre, mivel a szervezők mindig barátságos hangulattal várnak minket, finom ételekkel, italokkal. Azt látjuk, hogy megpróbálják a fiatalokat, a kicsiket is bekapcsolni. Itt vannak a szülők, itt vannak a nagymamák, itt vannak a falu legfiatalabbjai is és ezért tud ez a rendezvény ilyen sikeres lenni.”
A szervezők elmondták, a zentagunarasi és más hasonló jellegű rendezvények is az itthon maradást támogatják és közösségépítő szerepük van.
