Kiszámíthatatlan telek várnak ránk
A változás oka a Földön észlelhető általános éghajlatváltozás, ami egyebek mellett az Északi-sarkkörön is változásokat eredményez.
Az északi zord időjárás így egyre gyakrabban és egyre intenzívebben csap majd be a Kárpát-medencébe. A negatív változások okozója jórészt az ember – de tesz-e valamit az emberiség, hogy megakadályozza a küszöbön lévő klímakatasztrófát?
Hóviharok, tartós hideg, mindent befedő jégpáncél. A katasztrófafilmek közkedvelt témája talán már nem is annyira fikció. Emlékezzünk csak vissza 2010-re, amikor az Egyesült Államok több városát is kőkemény hóvihar sújtotta.
Magyar tudósok most azt állítják, ehhez hasonló telek várhatnak Európára és azon belül a Kárpát-medencére is. Az MTA, vagyis Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvasható cikk arról szól, hogyan hat a klímaváltozás az Északi-sark légkörére, az ottani változások pedig hogyan csapódnak le a mi vidékünkön. A magyarázat röviden:
Az északi pólus felett egy hatalmas, több ezer kilométeres örvényben forog a levegő. Az örvény erősségét az Egyenlítő és sarok közötti hőmérséklet-különbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb. Ha az örvény erős, a nyomvonala északabbra húzódik, és nem engedi kitörni a hideg légtömegeket. Ha azonban gyenge, délebbre húzódik, és gyakran nem tudja útját állni egy-egy leszakadó hideg légtömegnek. A tudósok szerint az örvény erősségét az éghajlatváltozás befolyásolja. A megállapításuk: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok várhatók.
De mi is az az éghajlatváltozás? A Meteorológiai Világszervezet szerint az éghajlat átlagos állapotának változása vagy változékonysága, amely hosszabb időn át fennáll. Az éghajlatváltozást a tudósok a globális felmelegedés számlájára írják, ezt pedig jórészt az embernek „köszönheti” a bolygó. Az ipari forradalom előtti időkhöz képest átlagosan 1 fokkal melegebb a Föld, 2100-ig ez akár 5 fok is lehet.
És hogy mi okozza a felmelegedést? Az egyre csak fokozódó szén-dioxid kibocsátás. Az éghajlatunk drasztikus megváltozása ellen fogadták el 2015-ben a párizsi egyezményt, amelyet 195 ország képviselője látott el kézjegyével. Az egyezmény előírja, hogy 2020-tól olyan szén-dioxid kibocsátás csökkentő intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel elérhető, hogy a globális felmelegedés 2100-ig ne lépje túl a 2 fokot az iparosodás előtti korszakhoz képest. Az Európai Unió ennek a harcnak az egyik élharcosa.
És hogy mit vállal konkrétan az EU? 2050-ig teljes klíma-semlegességet szeretne. Az elképzelés szerint az EU legalább ugyanannyi üvegházhatású gázt fog eltávolítani a légkörből, mint amennyit kibocsát.
De hogy követi-e a világ a példát? Nézzük az USA-t. Donald Trump leköszönő elnök már korábbi választási kampánya idején is ellenezte a párizsi egyezményt, majd amint tehette, fel is rúgta azt. A kilépési folyamat 2019-ben kezdődött és idén november 4-én zárult. Most azonban úgy tűnik, az USA gyorsan vissza is lép az egyezménybe, a frissen megválasztott Biden-Harris páros ugyanis a járvány, a fajgyűlölet és a klímaváltozás legyőzését tűzte ki célul.
Az elmúlt évek tapasztalata és a tudósok munkája kimutatta, a klímaváltozás az egész bolygót veszélyezteti, megállítása pedig csak együttes erővel lehetséges. Amennyiben nem sikerül drasztikusan lassítani a felmelegedés mértékén, nem csak a hideg telektől és a kiszámíthatatlan időjárástól kell tartanunk. A hivatalos előrejelzések szerint egyre gyorsabb lesz az elsivatagosodás, az olvadó jég elönti a partmenti vidékeket, kihal számos növény- és állatfaj, egyre elterjedtebbek lesznek a hurrikánok, viharok, hosszú ideig tartó aszályok, és mindezek hatására emberek milliói maradnak otthon és táplálék nélkül.
