Magyaros ételek főttek Titelen

A helybeli magyar művelődési központ szervezésében a részvevők magyar ételek főzésében mérték össze tudásukat, volt pálinka és kalács bemutató, valamint kézműves kiállítás is.

Magyar nótától volt hangos a titeli Tisza-part. A négy és félezer lakosú településen háromszáz magyar él. Az öt éve alakult Titeli Magyar Művelődési Központ próbálja összefogni ezt a kis közösséget.

Latinkić Magda, elnök, Titeli Magyar Művelődési Központ: „Székelykevéről, Torontálvásárhelyről, Temerinből, Nagykikindáról, Szentmihályról, Muzslyáról, Sajkáslakról, Tiszakálmánfalváról – bocsánat, ha valakit kifelejtettem. Az a célom, hogy azért a magyarokat összehozzuk bármilyen módon, és mutassuk meg ott, ahol élünk, hogy ha maréknyi is van belőlünk, hogy létezünk, itt vagyunk.”

A rendezvény vendége volt Hajnal Jenő, aki a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként támogatásáról biztosította a titeli magyar közösséget.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Nagyon sokan vállalták a kettős állampolgárságot, sokan el is mentek ennek köszönhetően, de mégis valahol a remény itt maradt. A remény itt maradt, egy olyan nagyon híres középkori, a magyarság szempontjából nagyon jelentős történelmi településen, ahol, ha idejön az ember, akkor mindig azt érzi, hogy felelőssége van, többször kellene és többen kellene ide jönnünk.”

Az ilyen rendezvényeken nem verseny a fontos, hanem a társalgás, barátkozás, ismerkedés. Mindaz, amire most még inkább szüksége van az embereknek.

Kószó Sándor, tag, Rémusz Hagyományápolók Egyesülete, Muzslya: „A RÉMUSZ csapatai részt vesznek Titelen a Magyar Konyha Napon, mert Titel is jár Muzslyára, és jó barátságban vagyunk. És, ami a lényeg, magyar népről van szó, magyar napokról.”

Az egyik legdélebbi magyarlakta településről is érkeztek vendégek. Nem véletlen, hiszen Székelykeve is a Magyar Konyha napjáról ismert sokak számára.

Gáspár Irén, tag, Petőfi Sándor ME, Székelykeve: „Ez a szokás nagyon jó, mert összetartjuk egymást, mint magyarok. Persze vann itt szerbek is, Így egymásra gondolunk és ügyeskedünk, megmutatjuk, hogy mit szeretünk főzni. Fontos a találkozás.”

A titeli magyarok az anyanyelvükön már szinte alig beszélnek. Csak néhány családban hallani magyar szót. Több mint négy évtizede a településen nincs magyar nyelvű oktatás. Nemrég óta anyanyelvápoló magyar órákat tartanak.