Ugrás a tartalomra
Pixabay/Sanjasy

Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat

2022.01.25
22:49
Forrás
MTI
Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban.

A felfedezés, amelyről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Mint az ELTE keddi közleményben olvasható, a nyelvevolúció legtöbb elmélete szerint a nyelv elsajátításához születésünktől fogva a nyelv belső nyelvtani szabályrendszerére vagy pedig a nyelvi jelek szimbolikus, absztrakt természetére kell érzékenynek lennünk. Arra azonban egyik elmélet sem tér ki, hogy vajon velünk született-e az a képesség, hogy érzékelni tudjuk a kizárólag emberre jellemző kommunikációs információátadást - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének kutatója és munkatársai hétfőn megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy ez a képesség velünk született.

"Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből 'kivonni' a nyelvi szerkezetet. Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat tartogathat, ha több beszélő közti párbeszédeket mutatnak meg a kisbabáknak" - magyarázta Forgács Bálint.

A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételte váltakozva a szavakat, a másikban egy hang mondta ki ugyanazokat a szavakat, a harmadikban pedig két hang ugyanazokat a szavakat ismételgette vissza egymásnak.

A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.

"Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek" - magyarázta Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója.

"Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli" - tette hozzá a kutató.

"Az eredmények szerint tehát velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is" - összegezték az eredményeket.

A beszámoló szerint az is újdonság, hogy a nyelvet nem csupán nyelvtani, strukturális jellegzetességei alapján fedezzük fel és tanuljuk meg, de használata, a beszélők és hallgatóság interakciós mintái alapján is.

"A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nem csak azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben lévő emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez pedig azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint korábban gondoltuk" - foglalták össze a vizsgálat eredményeit.

újszülött
csecsemő
kommunikáció
tudomány

Most

21:16, Frissítve: 21:28

Ezüstérmes a magyar női vízilabda-válogatott

A magyar női vízilabda-válogatott ezüstérmet szerzett a magyar rendezésű vizes világbajnokságon, miután óriási csatában, 9-7-re kikapott a sorozatban negyedszer győztes, az elmúlt három olimpián is első Egyesült Államok csapatától a döntőben.

Népszerű

Apa és négy gyerek – segítsünk a Vranka családnak

Segítségre szorul a szabadkai Vranka család. Az apa egyedül neveli négy gyermekét. A szerény körülmények között élő öttagú családnak leginkább élelmiszerekre, tisztálkodási szerekre, valamint építőanyagokra lenne szükségük.