Márton-napi vigadalmat tartottak Kelebián
Márton-napi játékokkal és kézműves foglalkozásokkal várták a gyerekeket a Márton Áron Közösségi Házban. Dusnoki Boglárka papírból és tollból készített liba formájú könyvjelzőt. „Most egy könyvjelzőt készítünk, egy madarat. Könnyű elkészíteni és hasznos is.”
A gyerekek örömmel rajzolták és vágták ki a változatos libafigurákat. Szalma Dóra egy lámpást készített. „Használom a befőttes üveget, a drótot, a papírt, amire már rá van rajzolva a liba és be is van színezve egy kicsit.”
A Márton-napi hagyományokat manapság kevesen ismerik, ezért fontos feleleveníteni az ünnephez kapcsolódó szokásokat - véli Nagy Varga Katica, aki szépírásra tanította a gyerekeket. Többségük most fogott először libatoll pennát a kezébe.
Nagy Varga Katica, foglalkozásvezető: „A mai gyerekeknek elég nehéz, mert más eszközökhöz vannak szokva. Harminckét éve tanítok és úgy vettem észre, hogy a szépírás is egyre rosszabb és egyre kevesebbet írnak a gyerekek.”
A néphit a lúdnak fontos szerepet szán - mondta Paskó Csaba, a Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke. Ezért a közösségi házban is megemlékeztek Szent Mártonról, aki a legenda szerint egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták választani. A ludak gágogása viszont elárulta őt.
Paskó Csaba, elnök, Gaál Ferenc Magyar Művelődési Egyesület: „Tours-i Szent Márton egész Európában ismert, hiszen élt Magyarországon, de egész Európát bejárta. Az a csodálatos legenda, amely több évszázados hagyományokat és tradíciókat teremtett, akár a magyar kultúrában, ugyanúgy Franciaországban, Ausztriában és bárhol máshol, hogy ezen a napon ludat esznek a gasztrokultúrában és ugyanakkor a néphagyományokban, népszokásokban is megtalálható.”
A néphagyomány szerint, aki Márton napján libát eszik, az a következő évben bőségesen étkezik, ezért foglalkozáson a libatepertős pogácsasütés fortélyaival is megismerkedhettek a gyerekek.