Megnéztük a mohácsi busójárást
Vasárnap tartották a Busójárás fő napját. Egész nap a kerepelő busóktól volt hangos Mohács. A településre több ezren látogatnak el ilyenkor.
Molnár László, Pécs: „Nekem ez egy hagyomány, hogy ide jövök, mert ez egy nagyon jó hely. Szeretem ilyenkor, mert sok ember kinn van. A legjobb benne az, hogy mindenki tud a másik emberrel kommunikálni meg közösségben van, és ez nagyon jó dolog.”
Csónakokkal keltek át a Dunán a busók hangos ágyú dörgések közepette. Ezt követően vonultak fel Mohács utcáin. Dénis Dorián, busó: „Apukám karolt fel. Három éves korom óta öltözök, aktívan részt veszek a busójárásban. Igazából minden évben új ruhám van. Idén három ruhám van, és az a lényeg, hogy ne ismerjenek fel.”
A sokac lányok az arcukat eltakaró sokac népviseletbe öltöztek. Ők is részei a forgatagnak. Simits Maja: „Mi is űzzük a telet. Figyelünk a busókra. Ők nem sok mindent látnak, ezért belekarolok a busómba. Segítek neki, hogy ne össze-vissza menjen és ne vesszünk el egymástól.”
A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. Jelmeze rongyokból áll, de a jankelénél egy zsák is van, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve. Szkróbó Tamás, jankele, Mohács: „Nyilván vannak ennek is típusai. Megpróbálunk hagyományőrzők lenni. Fontos, hogy legyen egy bocskor, sokac harisnya és nadrág, sokac ing. Azért fontosak, hogy a népviselet megmaradjon.”
Sötétedéskor, a télbúcsúztató koporsó vízre bocsátása után máglyát gyújtottak, amit a főtéren körbe is táncoltak. A télűző ünnepség húshagyó keddig tart, ekkor égetik majd el a tél koporsóját. Ezzel pedig megkezdődik a böjti időszak.
