Mélytengeri aranyláz - visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok életében
A mélytengeri ásványkincsek felkutatására és felszínre hozására egy vadonatúj iparág is létrejött. A bankok szívesen fektetnek be az ilyen jellegű vállalkozásokba. A környezetvédők katasztrofális következményekre figyelmeztetnek.
Londonban rendezték meg a napokban a Deep Sea Mining Summit 2022 című konferenciát, amelynek keretében több tucat bányászati vezetőnek, bankárnak és kormányzati tisztviselőnek ígértek betekintést abba, hogyan és pontosan hol lehet hatalmas vagyonra szert tenni a mélytengeri aranylázból. A célterület a Csendes-óceán 4000 méteres mélysége, ahol olyan ritka földfémek trilliónyi, krumpliméretű gumóját fedezték fel, amelyek létfontosságúak az elektromos autók következő generációjának meghajtásához.
A bányavállalatok nem titkolt reménye, hogy már 2023 júliusában globális szabályok léphetnek életbe, amelyek ettől kezdve lehetővé teszik az ipari méretű mélytengeri bányászatot az ásványkincsek kitermelése érdekében. Hawaii és Mexikó között már 1875-ben felfedezték ezeket a furcsa csomóba rendeződő ritkaföldfém-képződményeket, de csak a víz alatti robotika legújabb fejlesztései tették lehetővé a fémek nagyszabású bányászatát.
Környezetvédő aktivisták arra figyelmeztettek, hogy az ilyen bányászat veszélyes, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a kevéssé ismert ökoszisztémákban. Szakértők szerint a kutatók által megismert mélytengeri fajok 90 százaléka új a tudomány számára.
