Ugrás a tartalomra

A páratlan szabadkai homokpuszta titkai

2021.05.21
20:46
Forrás
Pannon RTV
Sokaknak bosszúságot okoz az erős szelekkel érkező homok, másoknak kitűnő kirándulóhely, a kutatóknak, biológusoknak, madarászoknak pedig valóságos kincs, ami a változatos élővilágát illeti.

Hogyan és mikor alakult ki ez a mozaikos, erdőkkel és ligetekkel tarkított pusztaság? A szabadkai homokpuszta kialakulásáról, jellegzetességeiről Hovány Lajos, vízépítő szakemberrel beszélgettünk.  Hulló István, biológus azt is elmondta, a mai táj arculata az évmilliók során bizony jócskán változott.

A Kárpát-medence egy 6 millió évvel ezelőtti óriási beltenger volt, később a Levantei vagy Pannon-tó alakult ki, ami aztán a Đerdap-szoroson eltávozott, lefolyt erről a területről, mocsárok, ingoványok alakultak ki, és félsós, óriási mocsárvilág borította a Kárpát-medencét, és mai napig is folyamatosan süllyed. A környező hegyekről érkező folyók hordaléka és a por elsősorban a jégkor idején kialakult nagyon finom szemcséjű, lösznek hívjuk, sárgaföld rakodott le évmilliók folyamán itt a Kárpát-medencében, és ez az üledék borítja jelenleg ezt a területet.

Mintegy 4000 évvel ezelőtt indult meg a mai homokpuszta kialakulása, óriási homokviharokkal, nagy szárazságok voltak abban az időben és főleg a dunai hordalékból borította be a Duna-Tisza-közi területet.

A homok alatti vízzáró, agyagos rétegnek köszönhetően a terület egyes részein mocsaras, vizes élőhelyek alakultak ki, amely nagyon gazdag élővilágnak ad otthont, köztük olyan endemikus fajoknak, amelyek csak itt, ebben a térségben találhatóak. Olyanok, mint a délvidéki földikutya, vagy a homoki kikerics.

Elindult a terület komoly változása, félsivatagi puszta lett, lassan eltűnnek azok a fajok, amelyek a semlyékekhez, nedves rétekhez, homoki dús legelőkhöz köthetőek.

A homokpuszta szélén kialakult város és az időszakos homokviharok találkozása késztette arra az embert, hogy erdőt telepítsen a szél hordalékának megfékezéseként. A terület növény és állatvilága ezzel tovább gazdagodott. Most lássuk, hogyan is néz ki ez a terület és mit rejt a felszín. 

Radanovácon, a semlyékes rész, amit Mukits semjék is neveztek. Olyan homokmélyedésről van szó, aminek a fenékszintjétől fél méter-méter mélyen meszes réteg van. Ha kitermelték, csinálták belőle a válykot. A másik forma, egyfajta dolomit kő. 

Hulló István
homokpuszta

Most

Népszerű

Elhunyt Fehér Márta

Életének 48. évében, rövid, súlyos betegség után elhunyt Fehér Márta, a Hét Nap újságírója. 2017 óta volt tagja a Hét Nap szerkesztőségének, előtte 10 évig a Pannon RTV-ben dolgozott.

Lovaggá avatták a Pannon RTV újságíróját

A Szent György Lovagrend lovagjává avatták Szabó-Hangya Terézt, a Pannon RTV nyugalmazott újságíróját és Dolinszki Áron evangélikus lelkészt Visegrádon. Az eseményre Székelyföldről, Németországból és Skandináviából is érkeztek résztvevők.