Ugrás a tartalomra

Szilveszter van, az év utolsó napja

2021.12.31
07:29
2021.12.31
16:45
Forrás
Pannon RTV
A katolikus egyházban Szent Szilveszter pápa ünnepe, akinek a nevéhez fűződik az egyházi élet római megszervezése. Az év utolsó napja a hálaadásé és a számvetésé.

Ha elhisszük, amit a régiek mondanak, szilveszterkor és január elsején is érdemes apró magvakat fogyasztani. Sok olyan hagyomány van, amely szerencsés újévet, gazdagságot jósol, ismerkedjünk meg ezekkel a hiedelmekkel. Újévkor az emberek igyekeztek csupa kellemes dolgot tenni, az egész évi jó szerencséért.

Együnk lencsét! Ez a legelterjedtebb újévi hagyomány, amely bőséget hozott a házhoz. Akik lencsét esznek, azoknak sosem ürül ki a pénztárcájuk. Ha nem szeretjük a lencsét elfogyasztani, akkor sincs minden veszve. Tegyünk a zsebünkbe lencsét, hogy gazdagok legyünk az újévben.

Vannak olyan népszokások is, amelyeknek egészen ősi hagyománya van.

Szőke Anna, néprajzkutató, Kishegyes: „A piros almát, amit karácsonykor beledobnak a kútba, vagy a folyóba, vízbe, ahol elérhető, azt szilveszter napján kiveszik, a másik helyen új év napján kiemelik a vízből, és akkor egészségesek lesznek. Azt eszik meg. Meg kell fürödni abban a vízben.”

A gyertyagyújtásnak is nagy hagyománya volt Vajdaságban, a fényt, az örömöt szimbolizálta. Nem véletlen az sem, hogy pezsgővel koccintunk. A zajkeltés nagyon ősi szokás, célja az ártó és a rontó erők távoltartása volt. Valamint a pezsgő sokáig a leggazdagabbak itala volt. Ha drága, úri italt iszunk az év első perceiben, akkor a folytatás is fényűző lesz. Stipančević Ibolyát arról kérdeztük, hogy isznak-e pezsgőt ilyenkor: „Pezsgőt nem igazán, habár most hallottam, hogy az szerencsét hoz, meg sok pénzt, de mi nem fogyasztjuk.

Egy marék szerencse többet ér egy zsák tudománynál, tartották a régiek. Napjainkban azonban a legtöbben már csupán a családi hagyomány őrzése miatt készítik el a megszokott szilveszteri tálakat. Aki lencsét, babot eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. 

Éjfélkor divat volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újévünket. Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben. Újév napján fogyasszunk malacot, az ugyanis az orrával előretúrja a szerencsét, amit nem kell nélkülöznünk az újévben. Szilveszter napján ássunk el egy érmét, amelyet újév napján ássunk ki. Ha így teszünk, akkor sok-sok kincsben bővelkedhetünk az új esztendőben.

Bagi István, árus, szabadkai Tejpiac: „Újév napjára szármát főzünk, malacot sütünk. Kicsontozott sonkát sütünk. Rizzsel főzünk levest, hogy sok pénzt hozzon.”

A háziasszonyok nem csak a főzéssel készültek lelkesen az újévre. A néprajzkutató arról is mesélt, hogy régen a fodrásznál már hajnali háromkor elkezdtek dolgozni, hogy mindenki csinosan kezdje az évet. Ennek a napnak a különlegessége volt még az éjféli újság, amely Vajdaság-szerte igen kedvelt szokás volt.

Szilveszterkor éjfél után jósoltassunk, öntsünk gyertyát, vagy ólmot. Kiderülhet, hogy kibe leszünk szerelmesek, vagy megtudhatjuk, mi okozza a szerencsénket, vagy szerencsétlenségünket.

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

Nem jó dolog ma nagy értékű holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak. 

Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk. Sokan ezen a napon tankolják tele az autójukat, hogy a következő évben mindig tele legyen a benzintank.

Akik ma dolgoznak, olyan féle munkát végezzenek amit egész évben kívánnak maguknak és úgy végezzék, ahogy egész évben dolgozni akarnak és tudnak. (jókedvben, örömben, vidámságban.) Ha ma dolgozó emberekkel találkozunk, mindegyikükkel legyünk tehát vidámak, dicsérjük meg őket. Elsején, ha vásárolunk, adjunk 5 dinár "borravalót" szerencsepénznek!

Úgy tartották, hogy szilveszter-napján nem szabad orvost hívni, mert az betegséget hozhat a jövő esztendőre. Azt ia tartja a hagyomány, hogy aki szilveszter éjszakáján megfordítja a párnáját a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában. Tartózkodjunk a vitáktól, veszekedésektől újévkor, mert amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre. 

Aki üzlettel foglalkozik, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá, szilveszterkor gyümölcsöket kell ennie.

Újév napján aki korán kel, egész évben friss lesz. Aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz.

Tilos megenni mindent szilveszter napján. A hagyományok szerint ugyanis ha hagyunk a szilveszteri menüből, akkor az újévben sem fogunk hiányt szenvedni. Újév napján tilos baromfi húst enni, mert az szétkaparja a szerencsénket, a hal pedig elúszik vele.

Amit az év első napján teszünk, az a néphit szerint elkísér bennünket egész évre. Ez a nap arról szól, hogy a következő év gazdagságát, az egészséget valamilyen úton-módon elővarázsoljuk. Figyeljünk oda tehát, hogy nem szabad mosni, de főleg teregetni, mert az kiterítésre, vagyis halálozásokra utal, és ha egy mód van rá, akkor ne adjunk kölcsön semmit, mert a hiedelem úgy tartja, hogy az nehezen tér majd vissza hozzánk. 

A hiedelem úgy tartja, hogy az új esztendő első napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt a szerencsét is.

szilveszter
népszokás
újév
Szőke Anna

Kapcsolódó tartalmak

Most

Népszerű

Elhunyt Fehér Márta

Életének 48. évében, rövid, súlyos betegség után elhunyt Fehér Márta, a Hét Nap újságírója. 2017 óta volt tagja a Hét Nap szerkesztőségének, előtte 10 évig a Pannon RTV-ben dolgozott.

Lovaggá avatták a Pannon RTV újságíróját

A Szent György Lovagrend lovagjává avatták Szabó-Hangya Terézt, a Pannon RTV nyugalmazott újságíróját és Dolinszki Áron evangélikus lelkészt Visegrádon. Az eseményre Székelyföldről, Németországból és Skandináviából is érkeztek résztvevők.