Új aranylelőhelyet találtak Szerbiában

A szerb államfő sajtótájékoztatóján azt mondta, ez a világ első 100 lelőhelye között szerepel. Aleksandar Vučić azonban nem árulta el a pontos helyét, mint mondta, ha megtudnák, mindenki odarohanna. 

Čoka Rakita. Ez egy aranylelőhely Szerbiában, Žagubica községben. Az ország keleti részén található, nem messze Bortól. Nem is akármilyen lelőhely ez. A bejelentések szerint igen gazdag aranyban. A lelőhely előzetes méretei 500x250x80 méter. A technológiai tesztek eredményei pedig azt mutatták, hogy lehetséges tiszta aranykoncentrátumot előállítani, 93 százalékot meghaladó összarany felhasználás mellett – mutatott rá Dubravka Đedović bányászati és energiaügyi miniszter.

„Ez egy nagyon jó hír Szerbia lakosai számára, Szerbia gazdasága számára, mert ez egy új lelőhelyet jelent, egy erősen koncentrált aranyat jelent az országnak, ami kapcsán mindenképp számíthatunk arra, hogy a jövőben is felfedezünk még, tehát minden lakos számára kivételes lehetőség és egy jó lelőhely, amelyen a jövőben dolgozni fogunk."

Az aranybányászat Szerbiában sem ismeretlen, főleg, ami Kelet-Szerbiát érinti. A geológusokat és a bányászokat az újabb lelőhelyek felfedezése nem lepte meg, hiszen ezen a területen már mintegy 120 éve folyik a bányászat. Erről beszélt a Szerbiai RTV műsorában Vladimir Simić a belgrádi Bányászati és Földtani Kar professzora. Mint mondta, a probléma csak az lehet, hogy megtalálják a pontos helyét, és hogy kiderüljön, kitermelése hoz-e majd profitot vagy sem. Persze itt nem aranyrudak kiásására kell gondolni. A professzor azt mondta, egy alacsony koncentrációjú lelőhelyen egy tonna földben csupán 2-től 4 gramm aranyat lehet találni.

„Minden kitermelt érc vagy koncentrátum tonnája után meghatározott díjat kell fizetni az államnak. Ezt a befektetők fizetik. Ez nem kis összeg, ha fém-, ásvány-, vagy érclelőhelyekről van szó. Ezt az összeget negyedévente fizetik be az államnak, ez azt jelenti, hogy a díj 60 százaléka, ha nem tévedek, megy az államnak, 40 pedig a helyi közösségnek, vagyis a községnek, ahol a kitermelés zajlik."

Aleksandar Vučić januári sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Žagubica után egy újabb aranylelőhelyre bukkantak.

„Találtunk még egy aranylelőhelyet Szerbiában, még több arannyal mint Žagubicán. De ne áruljam el a pontos helyet, csodálkozni fog mindenki, hogy hol az a hely, úgyhogy ne próbálják meg megtudni, amíg nem végezzük el a munkánkat. Ha megtudnák, hol van, mindennek felmenne az ára 10-50-szeresére. Az állam többé nem tudná végezni munkáját. Az első előzetes jelentések szerint az első 100, vagy még kevesebb aranylelőhely közé tartozik az egész világon."

Szerbia mintegy 500 tonna arannyal rendelkezik. Az ércekből feldolgozás után aranyrudak és befektetési arany készül, amelyet minden ország központi bankjának trezorjában helyeznek el. Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese szerint, ha továbbra is ilyen ütemben halad a kitermelés, akkor szükség lesz néhány évszázadra, hogy az összes aranyat feldolgozzák.

Az aranybányászat nem csak Szerbiában van fellendülőben, hanem mindenhol a világon. Mijatović azt mondta, az újabb bányák megnyitása környezetvédelmi szempontból biztonságos, mert modern technológiát használnak. A környezetvédők azonban ezzel nem feltétlenül értenek egyet. Ők ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy az aranybányászat és feldolgozás a végtermékhez képest hatalmas mennyiségű hulladékot állít elő, amiben igen magas a nehézfém és a savas oldószer koncentráció. Ezek pedig bemosódnak a talajba, illetve elszállítódnak más területekre, ahol komoly természeti kárt eredményeznek.

A tonnánként fellelhető legfeljebb 2-4 grammnyi csillogásért Szerbiában jelenleg is több mint 80 lelőhelyen kutatnak, többnyire külföldi vállalatok.