A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét
A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk. A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.
A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők. A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képesek legyenek a párzásra.