130 zsinati animátor találkozóját tartották Muzslyán

A Nagybecskereki Egyházmegyében egy éve indult az első egyházi zsinat „Jó nekünk itt” mottóval. Legfontosabb célja az egyházi gyakorlat megújulása. A folyamat követésével megbízott Csiszár Klára németországi pasztorálteológus szerint az érdeklődés a bánáti hívek körében nagy. „Döbbenetes volt a számokat látni, hogy 1418 ember szólt hozzá az elmúlt egy évben a plébániákra kiküldött két dokumentumhoz. 229 találkozó volt a plébániákon, és merem állítani, hogy az egyházmegye még ilyen intenzíven, ennyire egységesen, eddig nem lélegzett.”

A zsinat megszólította a legkisebb vallási közösségeket is. Molnár Rózsa, lelkipásztori kisegítő, Rábé: „Eleinte nem értették a lényeget az emberek. Mi az, hogy megkérdez bennünket az egyház, hogy mégis hogyan kellene megújítani a lelki életünket. Bátorítottuk őket, és most már egyre többen jönnek.”

Mint elhangzott, fontos, hogy a hívek megérezzék: nincsenek magukra hagyva, az egyház az övéké. Az is fontos, hogy erősödjön a lelkipásztorok és a világi híveknek a kapcsolata, hogy együtt oldjanak meg problémákat. Német László, nagybecskereki megyéspüspök: „A híveink tudják, mit akarnak és el is merik mondani. Csak úgy látszik teret kellett nekik adni. Remélem, hogy ez a párbeszéd-stílus, amely most kezd kialakulni, az elkövetkező két évben megerősödik, és ameddig be nem fejezzük a zsinatot, 2020-ig az egyházi kultúránk részévé válik.”

Az egyházmegyei zsinat nem csak az egyház belső viszonyait méri fel, hanem Vajdaságban a vallásosság általános alakulását és különböző társadalmi dimenziókat is. Máté-Tóth András, vallásszociológus, Magyarország: „Két felmérést készítünk párhuzamosan. Az egyik felmérés a vajdasági szerb nyelvű összlakosságban vizsgálja azt, hogy milyen a vallásosság helyzete és mik az elvárások az egyházzal szemben. A belső vizsgálat pedig az aktív templomba járók körére szűkül.”

A felmérések kiértékelését a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Vallástudományi Tanszékén végzik.