78 év után sem felejtik a falu ártatlan áldozatait a csantavériek

A ma délelőtti kegyeletadáson a hozzátartozók mellett a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség és Szabadka Város önkormányzatának képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.

Évtizedek óta különösen fájdalmas a halottak napja a csantavéri Kozma Boldizsár számára. 1944 őszén az ő apját is elvitték a bevonuló partizánok. Nélkülözve, megkülönböztetve kellett megélnie a gyermekkorát.

„Nézve a fiaimat, nézve a családomat, látom a gyerekeket, és nekünk nem adatott meg az, hogy az apánk helyre igazítson bennünket. Mint amikor én mondom az unokáimnak, hogy ezt ne, kicsikém, ezt nem így kell csinálni, és a többi. De sajnos minálunk az úgy volt, hogy kétéves voltam, amikor az apámat elvitték.”

A helyi Nagytemetőben 2014-ben emeltek emléktáblát az ártatlan áldozatok tiszteletére. Itt rója le kegyeletét évek óta a falu lakossága. Ezeknek a megemlékezéseknek nagy szerepe van a szerb-magyar megbékélési folyamatban - mondta beszédében Kern Imre. Az utóbbi időben azonban egyesek megkérdőjelezik a történelmi vegyes-bizottságok munkáját - tette hozzá Szabadka alpolgármestere.

„Ma is olyan hangok hallatszanak, akár a szerb parlamentben is, hogy az ártatlan kivégzett áldozatok között fasiszták is vannak. Én azt gondolom, hogy nincs senkinek sem joga megkérdőjelezni egy tudományos bizottságnak a munkáját. El kell fogadni azt, amit ők elvégeztek, és úgy van, ahogy ők megállapították, és azok a nevek kerültek fel a táblákra, akik ártatlanul lettek kivégezve.”

A mártírok emléktábláját a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szabadka Város Önkormányzata és Csantavér helyi közösség képviselői is megkoszorúzták, valamint a hozzátartozók is elhelyezték az emlékezés virágait.