Amber alert - Igor Jurić elmagyarázta, mit jelent az új rendszer

November elsejétől kezdi meg működését Szerbiában a Találj meg rendszer, amely a nemzetközi Amber alert hálózat részeként funkcionál majd. A cél, hogy ha egy gyermeket elrabolnak az országban, a lehető legrövidebb időn belül elkezdődjön a keresése. Igor Jurić, a Tijana Jurić alapítvány vezetője Újvidéken adott interjút a Pannon RTV-nek.

Igor Jurić arról beszélt, hogy mit jelent az új rendszer, illetve hogy mi fog változni.

Sok minden változni fog az eltűnt kiskorúak, azaz az eltűnt gyermekek felkutatását illetően. Ez a rendszer az egész közösséget bevonja. Egy eltűnt gyermek felkutatása sem lehet eredményes, ha a rendőrség nem kap segítséget a közösségtől. Tehát a polgárok és a média segítségét. Ez a rendszer úgy működik, hogy összehangolja a rendőrséget és a rendszer többi tényezőjét.

Akkor lép életbe, amikor egy gyermek eltűnik, és bizonyos kritériumok teljesülnek, amelyek szükségesek a rendszer aktiválásához. Szerbiában évente a bejelentett eltűnt kiskorúak száma 1300 és 1500 között van. A legtöbbjüket természetesen megtalálják, de hogy ne veszítse értelmét a rendszer, nem minden eltűnt gyermek esetében lesz aktiválva. Én most megemlítek néhány olyan feltételt, amik szükségesek a rendszer aktiválásához. Ha a gyermek 7 évnél fiatalabb és nincs a saját környezetében, a családjánál, eltűnt, ez már azt jelenti, hogy életveszélyben van, mivel nem tud magáról gondoskodni.

Továbbá, ha egy gyermek 18 évnél fiatalabb, és valamilyen testi fogyatékossággal, enyhe értelmi fogyatékossággal, autizmussal küzd, a rendszer azonnal aktiválódik. Vagy mondjuk, ha a gyermeknek valamilyen orvosságra, gyógyszerre van szüksége, a rendszer aktiválódni fog. Ez csak néhány a kritériumok közül. A Belügyminisztérium minden feltételt ismertetni fog, miután elindítjuk a rendszert. Amikor a rendszer aktiválódik, tehát teljesültek a feltételek, és a gyermek eltűnt, Szerbiában minden médium kapni fog egy formázott plakátot a gyermek fényképével, az eltűnt gyermekről szóló összes információval, illetve néhány, az eltűnés körülményeit érintő információval: hol tűnt el a gyermek, milyen ruházatot viselt és hasonlók. Emellett még olyan információkat, amiket a rendőrség abban a pillanatban ismertetni tud

A médiaházak az eltűnés első 8 órájában kötelesek lesznek 30 percenként tájékoztatást adni az eltűnésről. Tehát az eltűnés első 8 órájában félóránként meg kell emiatt szakítaniuk az adásukat. Ha ez idő alatt nem találják meg a gyermeket, a továbbiakban az eltűnés 48. órájáig óránként kell megszakítani a műsort. Ha ez idő alatt sem találják meg a gyermeket, önöknek, a médiumoknak nincs további kötelezettségük. Kivéve, ha a rendőrség kapcsolatba lép önökkel és új részleteket ismertet, amelyek fontosak az ügy felderítéséhez. A rendőrség nem változtat a keresési rendszerén. A 48. óra után is folytatják a keresést. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a legtöbb gyermeket az eltűnésüket követő 48 órán belül megtalálják.

A rendszer több fázisban működik, ez az első fázishoz tartozik. Itt még bevonjuk a mobilszolgáltatókat, akik ha egy gyermek eltűnik, üzenetben mindenkinek elküldik az eltűnést érintő információkat. Továbbá bevonjuk az autóbusz- és a vasútállomásokat is, amelyek rendelkeznek megfelelő műszaki lehetőségekkel. És a Nikola Tesla repteret. Tehát ők a menetrend helyett a kivetítőkön időnként megjelentetik ezeket az adatokat. Ezt foglalja magába az első fázis. A második fázisban még több szereplőt bevonunk. Itt mindenekelőtt az olajtársaságokra, a benzinkutakra gondolok. Kötelességük lesz a kivetítőiken közzétenni az információkat. Ide tartoznak még az ügynökségek, amelyek rendelkeznek elektronikus hirdetőtáblával, a bankok, a bevásárlóközpontok.

A hirdetőtáblákon kötelességük lesz ismertetni az eltűnéshez kötődő információkat. Továbbá a Szerbia Útjai közvállalat, hogy az autópályákon is megjelenjenek ezek az információk. Tehát társadalomként, közösségként mindannyian bekapcsolódunk ezekbe a keresésekbe. Minden olyan ország embereivel beszélgettem, ahol létezik ez a rendszer, emberekkel, akik a rendszeren dolgoznak, az Amerikai Egyesült Államokba is elutaztunk. Elmondhatom, hogy a rendszer rendkívül eredményes. Miután aktiválódik, az eltűnt gyermekek 96-97 százaléka épségben és egészségesen hazakerül.

Tehát a rendőrség nem változtat a hozzáállásán, a munkáján, hanem a közösség kapcsolódik be jobban ezekbe a keresésekbe.

A rendőrség nem változtat a munkaszemléletén. Ez csak egy lehetőség arra, hogy mi, mint társadalom bekapcsolódjunk a keresésbe. Amikor a mi gyerekünket rabolták el, sokan akartak segíteni a keresésben. Erre azonban nem volt lehetőség. Ennek a rendszernek köszönhetően mindannyian megkapjuk ezt a lehetőséget, hogy segítsünk: ha esetleg tanúi vagyunk valamilyen történésnek, észrevettünk egy gyanús személyt, vagy a gyermeket, vagy egy járművet, ha tudomásunk van arról, hogy a gyermeket járművel vitték el, elrabolták, vagy hasonló. Ez egy megelőző rendszer is. Beszélgetvén az Amerikai Egyesült Államokban azokkal az emberekkel, akik dolgoznak ezen a rendszeren megállapítható, hogy azok a személyek, akik észreveszik, hogy egy elrabolt gyermek miatt aktiválva van az Amber alert rendszer és a gyermek az ő járművükben, vagy valamilyen helyiségükben van, azok sok esetben szabadon engedik a gyermeket, mert félnek. Tudják, hogy a gyermek az események középpontjává vált az egész államban, és ez kellemetlen helyzetet teremt számukra, mivel szinte lehetetlen, hogy valaki ne vegye észre, ne ismerje fel a gyermeket.

Felgyorsítja a megtalálás folyamatát, ami kulcsfontosságú lehet ilyen eseteknél.

Amikor gyermekek eltűnéséről van szó, köztudott, hogy nagyon fontos, hogy gyorsan megtaláljuk őket. Ha bűnügyi emberrablásról van szó, ami a legritkábban fordul elő, ismervén az eltűnt gyermekek és a bűnügyi emberrablások számát, feltételezzük, hogy ez évente egyszer-kétszer fordul elő, a rendszer ennyi alkalommal fog aktiválódni. Feltételezzük, hogy a rendszer évente egyszer-kétszer fog aktiválódni. Nem többször. Ami viszont egy nagyon sajnálatos, nehéz és veszélyes statisztika, hogy ha a gyermek bűnügyi emberrablás áldozata, az élettartama átlagosan 3-4 órára tehető. Tehát olyan esetekről beszélünk, amikor nagyon gyorsan kell reagálnunk. A tragédia után, ami velünk történt, sokat gondolkodtam azon, mi segíthetett volna Tijanának azokban a percekben, amikor elrabolták. Minden arra utalt, hogy ez a rendszer ad lehetőséget a gyors és hatékony beavatkozásra, reagálásra, a mobilszolgáltatók bevonása, a bázisállomások láthatósága, és hasonlók. Ily módon mindannyiunknak közösen ráhatásunk lehet egy gyermek életének a megmentésére.

Nagyon fontos, hogy minden gyermek egyenlő esélyeket kapjon. Visszatérek a saját esetünkre. Sokat álltam a nyilvánosság előtt, volt abban a pillanatban elég erőm ehhez, de sok család, amikor egy ilyen nehéz és traumatikus helyzet adódik, magába fordul. Nem tudnak beszélni, nincs erejük hozzá, és ez teljesen normális. Ez viszont ahhoz vezet, hogy egyes gyermekek esetével sokkal jobban foglalkozunk és keressük, mivel valaki ösztönzi a keresést, miközben a másik gyermek esetében nem ez történik. Ennek a rendszernek köszönhetően minden gyermek egyenlő esélyt kap az életre, hogy életben maradjon. Ez ennek a rendszernek a fontossága és értéke.

Mindez egy hónap múlva fog elindulni. Mit lehet elmondani az ezt megelőző, tehát a mostani időszakról? Hány gyermek tűnik el, és hányat találnak meg? Ahhoz mérten, ami következik, mi a különbség?

A tavalyi, 2022-es évre vonatkozó adatokat fogom elmondani. A Belügyminisztérium hivatalos statisztikai adatai szerint 1523 gyermek eltűnését jelentették. Közülük 1518 gyermek lett megtalálva. Tehát az év végén 5 gyermek esetében nem tudtuk, hol tartózkodnak, és semmilyen információnk nem volt róluk. Minden évben nagyjából ugyanilyenek az adatok. A 2021-es évben valamennyivel több gyermeket nem sikerült megtalálni. Ami azonban nagyon fontos, hogy a rendszer által nem csak másfajta módon szeretnénk keresni az eltűnt gyermekeket.

A rendőrség segítségével civil szervezetként és a közösség hozzájárulásával a polgárok oktatásán is dolgozni fogunk. Mindenekelőtt azon, hogy mit kell bejelenteniük. Nagyon fontos, hogy minden polgár ismerje a szerepét, hogy a rendőrséget ne árasszuk el hamis információkkal, és ne okozzunk további károkat. Úgy látjuk, hogy egy-két évet fog igénybe venni, mire a rendszer megszokottá válik. Tehát, hogy mindannyian tudjuk, mi a teendőnk, ha elindul a riasztás, hol és kihez kell fordulnunk, hogy jobban körül tudjunk nézni magunk körül, megjegyezzünk olyan történéseket, amelyek egyébként nem tűnnek fel, felismerjük ha valami változik a környezetünkben. Amikor a mi Tijanánk eltűnt Bajmokon, ez egy kis település 6000 lakossal, egy belgrádi rendszámú autó körözött a településen.

Senkinek nem jutott az eszébe. Azért, mert napjainkban így működünk. A saját problémáinkkal foglalkozunk, a számunkra abban a pillanatban felesleges dolgokkal pedig nem, pedig valójában ezek az apró dolgok megoldhatnak egy bűncselekményt. Legyen szó egy gyermek elrablásáról, vagy valami másról, minden esetre elég emlékezni talán egy rendszámra, fénykép egy férfiról, aki szerintünk hasonlít egy gyermek eltűnésével gyanúsítható személyhez. Ezáltal valóban nagyon fontos információkat adhatunk a rendőrségnek, hogy mielőbb megoldódjon az ügy. Tehát ezen fogunk dolgozni, és azt is fontos tudni, hogy a keresés befejezése után, bármi legyen is a kimenetele a keresésnek. Ha a miénkhez hasonlóan tragikusan végződik, kötelességünk lesz együtt dolgozni a családokkal. Ez jelenleg hiányzik, a pszichológiai és bármilyen más támogatás, ha a családnak erre szüksége van.

Abban az esetben, ha a gyermek szerencsére élve és egészségesen előkerül, akkor is, mivel az is egy traumatikus élmény, amivel a családnak meg kell tanulnia együtt élni ezzel. Ehhez is ragaszkodni fogunk, hogy az ilyen tragikus, vagy kevésbé tragikus helyzetek után a családok ne maradjanak magukra, hanem mi, mint társadalom segítsük őket abban, hogy tovább éljék az életüket a tapasztalt traumával.