Aradi vértanúk emléknapja Eleméren

Ma az aradi tizenháromra emlékezik a világ magyarsága. Ilyenkor nemcsak a vértanúkra, hanem az 1848-as forradalom és szabadságharc minden hősére emlékezünk. Vajdaságban a központi rendezvényt Eleméren tartották. Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál - a Szent Ágoston-templomban – gyászmisével és koszorúzással rótta le kegyeletét a közösség.     

Gyászmisével kezdődött a megemlékezés az eleméri Szent Ágoston-templomban. Ezt Német László nagybecskereki megyéspüspök mutatta be, paptestvéreivel. Az egybegyűltekkel megosztotta gondolatait Kiss Nándor református esperes is.

Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott megemlékező beszédet. Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója: „Történész nem vagyok, de ha visszagondolok a magyar múltra, akkor általában – leszámítva a rövid békeidőket – vagy délről, vagy északról, vagy keletről, vagy nyugatról Magyarországot, a magyarságot támadások érték. És voltak emberek, akik szablyát ragadtak és megvédték. Újabban szerencsére nem ágyú kell meg szablya, de azért van mit védenünk.”

Kiss Ernő Temesváron született, Aradon vesztette életét, de sorsa a Délvidékhez kötötte. Családi birtokai ugyanis Magyarittabén és Eleméren voltak, a csatáit Bánátban vívta. Nagybecskerek főterén szobra volt, végső nyughelye pedig Eleméren, a Szent-Ágoston katolikus templom szentélye alatti kriptában van. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Azzal, hogy eljövünk ide minden évben, mind többen vagyunk, azt jelenti, hogy elindult egy sajátos honfoglalása ennek a tájnak, ennek a vidéknek. Újra fölfedezni értékeinket, örökségünket és azt a hagyatékot, amelyet az aradi vértanúk ránk hagytak. Mit is hagytak ránk? A haza mindenekelőtt, akár magyar vagyok, akár nem. De magyarként teszek ezért a hazáért.”

Az eleméri eseményen a politikai pártok képviselői is jelen voltak. Hangya István, a VMDK tanácsának tagja: „Örülünk, hogy ez most már mind tömegesebb a vajdasági magyarság körében, és hogy félelemmentesen teszik az emberek a történelmi dátumra való megemlékezést.”

A tizenhárom aradi vértanúból négyet a Délvidék adott. Kókai Péter, társelnök, Magyar Mozgalom: „Büszkék lehetünk rájuk, büszkék lehetünk nemzetünkre, magyarságunkra és nem utolsó sorban szabadságvágyunkra. Hiszen ezek az emberek a szabadságért, az aradi vértanúk a szabadságért adták oda az életüket.”

A közelmúltban felújított eleméri Emléktemplom a magyarság zarándokhelyévé vált. Annál is inkább, mert Nagybecskereknek két aradi vértanúja is van. Kiss Ernő és Lázár Vilmos. Balázs József, Nagybecskerek: „A nagybecskereki és eleméri közösség részére különösen fontos ez a jubileum. Ugyanis két aradi vértanú is a környezetünkből, városunkból származik. És ebből kifolyólag különösképpen megérdemlik azt a tiszteletet, hogy adózzunk tiszteletükre.”

Az aradi mártírok olyan eszmékért áldozták életüket, amelyekért ma is ki kell állni. Fremond Árpád, alelnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Emlékeztetnek minket arra, hogy soha sem szabad feladnunk, és nekünk is azokért a dolgokért, amelyekért küzdünk, ki kell állnunk és tenni kell a közösségért, képviselni kell a közösség érdekeit, még akkor is, hogyha nehéz is, hogyha kellemetlen. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy ez a legfőbb üzenete október 6-ának.”

A megemlékezés végén az anyaország, a politikai pártok, az önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő tavaly felállított szobránál, megkoszorúzták a szentély alatti sírját és elhelyezték a kegyelet virágát a templom homlokzatán álló emléktáblára is.