Átadták a maradéki Bárka óvoda épületét

A gyerkőcök nagyon örülnek az új térnek, és az új játékoknak. Az épület átadóján azt is bemutatták, hogy mit tanultak eddig az oviban. Csepregi Katica stábunknak külön is énekelt.

Az újonnan átadott épület a tervek szerint egy szerémségi szórványközpont is lesz, közösségi teremmel, irodákkal és szolgálati lakásokkal. A földszinten kapott helyett a Bárka óvoda, ahol tágas termek és új játékok várják a gyerekeket.

A maradéki óvodába jelenleg 15 gyerek jár, velük 2 óvónő foglalkozik. A csoportban vannak teljesen magyar anyanyelvű gyerekek, de olyanok is, akik egyáltalán nem, vagy nem teljesen beszélnek magyarul.

Csordás Vivien, óvónő, Maradék: „Képekkel, mesékkel, applikációkkal, különböző játékokkal rá tudjuk őket vezetni arra, hogy megjöjjön a kedvük a magyar nyelvhez, és szívesebben beszéljék saját maguktól is, és ezzel is fejlesztjük őket.”

Halász Dániel, református lelkész, Maradék: „Most jelenleg 15 gyerekünk van, az óvoda pedig 25 férőhelyes. Az érdeklődés eleve nagyobb volt, mert soha nem volt ilyen sok gyerekünk. Ez Maradékon, itt a szórványok szórványában egy elég nagy számnak számít. Reméljük, hogy ezen kívül még lesznek gyerekek, főleg most, hogy ha megkapjuk a verifikációs engedélyt, és akkor az iskola-előkészítőt is meg tudjuk csinálni. Minden évfolyamon 3-4 gyerek van, úgyhogy reméljük, hogy akkor azok jövőre itt maradnak, úgyhogy annyival nagyobb lesz majd a létszám.”

Az óvoda Halász Dániel, helyi református lelkész ötlete volt. A munka során több nehézségbe ütköztek, az építési engedélyre két évet vártak: „Mindig el szoktam mondani, hogy sokkal kevesebb pénzből is ki tudtuk volna hozni az építkezést, ha egy évvel előbb kezdjük, de hála Istennek, hogy így is befejeztük, és meg tudtuk valósítani ezt a projektet.”

Az átadási ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke szolgált: „Egy kicsit itt kedvezőbbek a körülmények, legalábbis a lehetőségek jobbak, mint Ukrajnában, viszont mi is hálásak vagyunk azért, hogy mi is részt vehettünk ebben a Kárpát-medencei Óvodaprogramban. Nekünk is, hála Istennek sok óvodánk épült, és üzemeltethetjük. Most a háború miatt sokfelé menekültek vannak, de örülök annak, hogy egy kicsit távolabb tőlünk itt békében élhet egy közösség, és ez a közösség bennünket is táplál, segít és értünk is imádkozik. Én úgy gondolom, hogy sosem volt egyforma a magyarok helyzete a Kárpát-medencében, de ameddig van összetartozási tudat, addig van jövőnk.”

Az anyanyelvű oktatás mellett a hitben való neveltetésnek is jelentős szerepe van az identitás és közösség megőrzésében, hangsúlyozta Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke: „Meg kell erősíteni már a gyermekek fejlődésének a kezdetén azt, hogy tisztában legyenek azzal, hogy kik ők, hova tartoznak, és mit képviselnek. Nekünk reformátusoknak azért fontos az, hogy a gyermekeinket nem csak magyar nyelvű, hanem ha van rá lehetőség, akkor református óvodába is adjuk, hiszen amikor gyermekeinket megkereszteltettük, akkor ígéretet tettünk arra, hogy református keresztyén szellemben neveljük, és hitben neveljük, és neveltetjük őket, és én hálát adok a Jóistennek, hogy a maradéki reformátusok, a maradéki magyarság ennek a szent kötelességnek ilyen gyönyörű módon eleget tud tenni.”

A szórványok szórványában magyarul tanulni, egyenlő a megmaradással – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az új óvodaépület átadóján: „Ha elindulunk, akkor Nagykikindától, Nezsényen át, Nagybecskereken, vagy dél felé Székelykevén, lenn Udvarszálláson, vagy Versecen, Sándoregyházán, és számos településen, Nyugat-Bácskát nem is említve, sikerült olyan óvodai központokat, szórványhelyszíneket kijelölni, amelyekben lehetőség nyílt arra, az állami rendszeren belül, hogy a gyermekek anyanyelvükön tanuljanak.”

Egy ilyen óvoda által a szórványban nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is megőrizhetik és újratanulhatják anyanyelvüket, részletezte Hajnal Jenő: „Mindez ha elindul, ez azt jelenti, hogy van esély, van lehetőség arra, hogy ne csak identitásunkban, az ősök iránti szeretetből, tiszteletből maradjunk magyarnak, hanem anyanyelvünkben is, hitünkben is, és mindabban, ami magyarrá tesz bennünket. Itt Maradékon, ennek az óvodának az átadási ünnepsége azt jelenti, hogy egy nagyon erős anyaországunk van, amely segít és támogat bennünket, egy olyan szervezeti háló van, erős, kiépített infrastruktúrával, amelyben helye van a maradéki óvodának, helye van a maradéki általános iskolának, a kisiskolásoknak, és helye van minden olyan szórványközösségnek, ahol szórványóvodát, vagy óvodai szórványközpontot tudtunk kialakítani.”

Az iskoláskor előtti intézményekbe való befektetés a jövőbe, az anyanyelven való továbbtanulásba való befektetést is jelent, hangsúlyozta Pánczél Károly, magyar országgyűlési képviselő: „A Magyar Kormánynak, a nemzetpolitikának, a körülbelül 150 milliós támogatásával sikerült megépíteni az óvodát, ami több is mint óvoda, hiszen egyben egy gyülekezeti ház, egyben egy magyar központ is itt Maradékon. Nálunk a nemzetpolitika egyik fókuszában volt a határon túli elszakított magyarság területein bölcsődék és óvodák építése. Az elmúlt bő három esztendőben ez több mint 60 milliárd forint volt, és itt a Délvidéken is sikerült három vadonatúj intézményt építeni: egy óvodát Szabadkán, egyet itt Maradékon, és még egy bölcsődét is, de közel hetven óvoda megújult még a Délvidéken, óvodai sarkok jöttek létre, megújult óvodai udvarok, épületeknek a felújítása. Erről azt gondoljuk, hogy a megmaradásnak, és a jövőnek mindenféleképpen az a záloga, hogy kisgyermek korban, magyar közösségbe kerüljenek a gyerekek, és egyáltalán a magyar nyelvet, a hagyományokat, a kultúrát, meg tudják őrizni, ezért rendkívül fontos a szerepe az óvodának.”

Az épület felépítése 150 millió forintba került. A Magyar Kormány támogatásával, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretein belül valósulhatott meg a maradékiak álma.

Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára: „Fontos az, hogy a gyermekek elsősorban az anyanyelvükön tanuljanak, szocializálódjanak, az alapvető ismereteket magyar nyelven sajátítsák el, és utána pedig magyar iskolát válasszanak.”

Potápi Árpád János kifejtette, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program 2016-ban indult, és jelenleg a negyedik ütemében tart. Eddig közel 1000 óvoda lett felújítva: „Örülünk annak, hogy itt a Szerémségben is beneveztek ebbe az óvodafejlesztési programba, hiszen az elmúlt tíz évben azt látjuk, hogy a szerémségi magyarság is magához tért és erősödik, kiváltképpen itt Maradékon, ahol óvodai csoportot indítottak el, illetve az általános iskolában újraindítottak magyar osztályt, és ez vezérelte őket ahhoz a gondolathoz, hogy egy magyar óvodát építsenek, éljenek a Magyar Kormány által kínált lehetőségekkel, és egy modern, XXI. századi követelményeknek is megfelelő napköziotthonos óvodát építsenek.”

A szalagot Potápi Árpád János, Pánczél Károly és Halász Dániel vágták át.

A következő lépésben az engedélyt várják, hogy az óvoda mellett iskola-előkészítős csoportot is indíthassanak. Az épületet emellett közösségi összejövetelekre is használni fogják.