Az aradi vértanúk emléknapja van
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú katonatisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés évfordulójára időzítették. A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át.
Katonai tiszteletadás mellett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a magyar nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, Budapesten, Országház előtti Kossuth Lajos téren. A rendezvényen részt vett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Honvéd Huszár Díszegység is. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.
