Az ártatlan délvidéki magyar áldozatokra emlékeztek Csúrogon

Az eseményen a magyar és a szerb állam tisztségviselői, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői, illetve a történelmi egyházak méltóságai is részt vettek.

A szerb-magyar megbékélés jegyében és a hozzátartozók nevében a Magyar Nemzeti Tanács és Teleki Júlia immár fájdalmas hagyományként most is megszervezte a kegyeletes megemlékezést. A hívő ember válaszokat keres, és a hit az, amely reményt, megnyugvást tud adni a legkilátástalanabb, embert próbáló helyzetekben is - hangzott el. A történelmi egyházak képviselői, Paskó Csaba kelebiai plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes, az Úr szavával szóltak az emlékezőkhöz.

A II. világháború végén megtorlás áldozatai lettek a vajdasági magyarok, köztük a csúrogiak is. Az eseményeket követően Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát kollektív bűnösséggel sújtották, a lakosokat pedig kitelepítették. A magyar-szerb történelmi megbékélés jegyében ezt egy rendelettel eltörölte 2014-ben az akkori szerb kormány. Teleki Júlia, az események túlélője sohasem ismerhette meg édesapját: „Az édesapámnak még az emlékét is elvették. Mert nem emlékezhetek édesapámra. Én sohasem mondhattam, hogy édesapám. És bármennyire öregszek, bármennyire öregebb vagyok, ezt nem lehet elfelejteni. Amikor látom, hogy az én gyerekeim, az én fiaim az unokáimat szeretgetik, és az unokák odaülnek az édesapjuk ölébe, akkor eszembe jut, hogy én ebből kimaradtam.”

A megemlékezésre érkezetteket Vesna Stjepanović köszöntötte. A Csúrogi Helyi Közösség tanácselnöke nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma, ennél a szobornál ünnepelni és koszorúzni tud a délvidéki magyarság. Hajnal Jenő, az MNT elnöke beszédében úgy fogalmazott: hosszú út vezetett idáig, hogy ma már a magyarok és a szerbek együtt emlékeznek az ártatlan áldozatokra itt Csúrogon.

Az eseményen jelen volt Jasmina Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékegyesület titkára. Azt mondja, ők is a magyarokkal közösen emlékeznek minden évben az áldozatokra.

Jasmina Mina Jurišin, titkár, Razzia 1942 Emlékegyesület: „Habár ez szomorú összejövetel, de alkalom arra, hogy minden ártatlan áldozatról megemlékezzünk, egyúttal emlékezünk arra is, hogy voltak jó emberek 1942-ben és 1944-45-ben is, akik mentették a szomszédaikat, saját életüket kockáztatva, de emberségüket mutatva. Ez az, amire mi az egyesületünkben a legnagyobb hangsúlyt fektetjük.”

Csúrog a megbékélés szimbóluma, ahol a szerbek és a magyarok közösen emlékeznek - hangsúlyozta Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete: „Hosszú évtizedeken keresztül Csúrog a félelemnek és a rettegésnek volt a szimbóluma, legalábbis a magyarság számára. Közös munkával elértük azt, hogy Csúrog immár jó néhány éve a közös megemlékezés, az összefogás, és a magyar-szerb közös jövő építésének a szimbóluma.”

Ahogy Mindenszentek és Halottak napja összeforr egymással a naptárban, úgy áldozataink ártatlansága és tisztasága mára már elismerést nyerhetett - húzta alá Pirityiné Szabó Judit, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője: „Ahhoz, hogy ezt kimondjuk és, hogy együtt emlékezzünk, magyarok és szerbek, hosszú út vezetett. Kölcsönös bizalom és sokak töretlen hite. Teleki Júlia és társai kitartása és ragaszkodása, kutatók, helytörténészek hosszú sorának és elszánt civil segítőiknek munkássága, politikusi szándék.”

Az alkalmi műsorban közreműködtek a Zentai Magyar Kamaraszínház színművészei és az Óbecsei Schola Cantorum énekkar Stefaniga Ottília vezetésével.

2013-ban a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében Áder János magyar köztársasági elnök és Tomislav Nikolić akkori szerb államfő közös főhajtással adózott a csúrogi ártatlan áldozatok emléke előtt. Az idei megemlékezés is hagyományosan koszorúzással és gyertyagyújtással zárult.