Az üres házak országa

800 ezer ház és lakás áll lakatlanul Szerbiában. A legnagyobb részük falvakban található, legfőképpen az ország déli és keleti részein. Észak-Bácskában sem sokkal jobb a helyzet. Szabadkán is sok az elhanyagolt, romos ház. 800 ezer ház és lakás üresen tátong Szerbiában. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: az országban több mint 3 millió lakóépület van, amelynek csupán egyharmadában élnek emberek. Több mint 2 millió családnak van saját tető a feje felett, ehhez viszonyítva az üres házak száma nagyon magas. Az országban több mint 300 ezren élnek albérletben, több mint 40 ezer kiadott lakásban. Újvidéken a lakások 15 százalékát kiadják, Belgrádban pedig minden tizedik lakott objektumot bérelnek. Szabadkán a migráció miatt sok az elhanyagolt ház. A központ közelében jómódú őslakos családok éltek, akik taníttatni tudták gyermekeiket. Vajdaság gazdasági hanyatlását látva ezek a tanult fiatalok külföldön építettek karriert maguknak, hátrahagyva a családi örökséget – mondja dr. Papp Árpád néprajzkutató. „Generációk keresték a boldogulásukat másutt. Ennek az lett az eredménye, hogy aki kiesett, az már nem tudja fenntartani a lakóhelyét és a családi örökséget, a családi házat sem. A kiöregedett falvak azok, amelyekbe ezek a családok már nem térnek vissza. Ennek eredményeképpen következik be, hogy a házak állaga romlik, és egyre inkább olcsóbbak lesznek.” httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=iZoAqo9MW44 Kiss Gizella évek óta árulja házát. Férje meghalt, gyermekei Budapesten élnek. Ő is csak ritkán tartózkodik a családi fészekben. Inkább unokáira vigyázna az anyaországban. Érdeklődők vannak a házra, de komoly vevő még nem jelentkezett. Az ingatlan árából már többször engedett. „Egyik azt mondja, nagy az épület, a másik azt mondja, kicsi a kert. Vannak ilyen kifogások. Most van egy érdeklődő, várok még többet. Most itthon vagyok.” A házak árának esésével egy szegényebb, más kultúrkörből érkező réteg vásárolja fel azokat, amelynek a lakóközösség életére hosszú távú hatása van. Szabadka hagyományosan polgári részei egészen más képet kapnak. A Vajdasági Magyar Szövetség érdemben kíván foglalkozni a hatalmas méretű elvándorlással. Pásztor István, a párt elnöke Szent István-napi beszédében egy olyan gazdasági programot hirdetett meg, amely segíti az itthon maradást, a külföldön szerencsét próbálóknak pedig a visszatérést. „Országos, tartományi, önkormányzati és települési szinten ezután is elvszerű partnere kívánunk lenni mindenkinek, akit hasonló szándék mozgat. Csak így teremthetjük meg az esélyét annak, ami mindannyiunk közös érdeke, hogy itthon lehessen boldogulni, ne kelljen elmenni, akik pedig elmentek, visszajöhessenek” – nyilatkozta a VMSZ elnöke. Az anyag munkaváltozata már szeptember második felében elkészül. A közösségen belüli közvitát követően az év vége előtt a végleges formáját is elnyeri a dokumentum, jövőre pedig kezdődhet a megvalósítás.