„Csak azokra számíthatunk, akik ezt a vidéket a sajátjuknak érzik és fejleszteni akarják”
Ma, június 4-én van az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 102. évfordulója, 2010 óta pedig a nemzeti összetartozás napja is a mai. E napon a Kárpát-medencében, határon innen és túl is megemlékezéseket tartanak.
16 órakor szentmisével vette kezdetét a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve plébániatemplomban a nemzeti összetartozás napja délvidéki ünnepsége. A misét Koncz István atya celebrálta.
16 óra 32 perckor megkondult a templom harangja, jelezve, hogy 102 éve percre pontosan akkor írták alá a trianoni békediktátumot.
A Himnuszt a királyhalmi Ezerjó Népdalkör és a Cantilena kamarakórus énekelte el. Ezt követően a vendégeket és az egybegyűlteket Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a falut a polgáriasodás és a betelepülés idején érte a trianoni békediktátum. A Hatöles út zsákutcává vált 102 évvel ezelőtt, és csak 2013-ban kapcsolódott össze ismét az anyaországgal, amikor megnyílt a Királyhalom-Ásotthalom határátkelő.
„Az idei évben újabb mérföldkő előtt állunk, amikor is a több mint 150 éve átadott Szeged-Szabadka vasútvonal megújulva, modernizálva teszi lehetővé a határ átlépését, összekötve a magyart a magyarral, Szerbiát Magyarországgal, és gazdasági lehetőséget, megélhetést biztosítva a térségben élőknek.”
Ünnepi beszédében Pásztor István kiemelte, soha nem feledünk, emlékezünk, de ünneplünk is egyben, mert a magyar nemzet megmaradt és megerősödött. A nemzeti összetartozás napja sokak számára gyásznap, számunkra viszont az életerő, a bizakodás napja, mondta a VMSZ elnöke.
„Borzalmas csatákat vívunk, a párt és az emberek. Az egyének és a családok. Nem a fővárosiak és a vidékiek, nem a szerbek és a magyarok, nem a vállalkozók és a közszférában dolgozók. Nem a nyugdíjasok és az egyetemisták. Hanem mindannyian együtt. Az egész régió vívja a csatákat. Sokszor úgy, hogy nem is vagyunk tudatában. A globális változások ereje nem kerül el bennünket sem, a hatalmi központok pedig nem jótékonysági szervezetek. Csak azokra számíthatunk, akik ezt a vidéket sajátjukként érzik és akarják fejleszteni.”
A templom kertjében található a nemzet almafája, amit 2012-ben ültettek el. A magyar nép közös múltját, közös gyökereit és közös jövőjét jelképezi a fa. Pásztor István szerint az alma szakrális gyümölcsünk, amely, ha elveszünk, segít nekünk hazatalálni.