A Délvidéken is él Hadik András emléke

Futaki Hadik Andrásként is emlegetik, mert ezen a vidéken voltak a birtokai, földi maradványai is itt nyugszanak.

Felvidéki, kisnemesi családban született 1710-ben és tüneményes katonai pályát futott be. Merész portyázásai során 1757-ben Berlint is megsarcolta, amiért a Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. Volt Erdély és Lengyelország kormányzója, császári tábornagy, az 1790-ben bekövetkezett haláláig pedig az Udvari Haditanács elnöke. A királynőtől 1763-ban grófi rangot kapott, 1771-ben pedig neki ajándékozta a futaki kamarai birodalmat.

Bécsben halt meg, de az általa építtetett futaki katolikus templom kriptájába temették el. Gazdag hagyatékáról azonban sokáig csak kevesen tudtak, mígnem 2015-ben a Tartományi Műemlékvédő Intézet irányításával elindult gróf Hadik András személyének és munkásságának a rehabilitációja.

Antun Kopilović, futaki plébános: „25 éve vagyok itt plébános, eddig magunk őriztük és dicsőítettük az európai méretű nagyságunk emlékét. Nem látogatta megemlékezéseinket senki a művelődési intézményekből, sem a nemzeti intézményekből, kivéve négy évvel ezelőtt, amikor eljött egy doroszlói fiatal huszár öltözékben. Ugyancsak négy-öt évvel ezelőtt Újvidékről jöttek egy lovagrend tagjai, valamint Matuska Márton úr és még néhány személy a kíséretében. Ezt egy kicsit sajnálom, de most ez az esemény - úgy látszik - egy kicsit megmozgatta a kulturális közvéleményt.”

Restaurálták Hadik gróf portréját és marsalli kalapját. Tavaly decemberében pedig a petrőci katolikus templom udvarában bronzszobrot kapott.

A futaki plébános elmondta: „Németeket, magyarokat és szlovákokat telepített a vidékre. Az ő idejében elvégzett első népszámláláskor Futakon mindössze 217 katolikus élt. A nemzetiségükről nem találtam adatot, hogy többségben magyarok, németek vagy szlovákok voltak-e. Alig tíz évvel a betelepítés után már 2200 katolikus volt a településen. A megnövekedett létszám miatt mindjárt templomot építtetett. A „Hadik temploma” ma már nem létezik, mert lebontották, amikor ez az impozáns templom felépült. De mindaz, ami értékes volt benne, az ikonok, az oltárok és Hadik grófnak, feleségének, Barbarának és leányuknak, Máriának a földi maradványai átkerültek a jelenlegi templomba, ugyancsak tiszteletbeli helyre, az oltár mellé.”

Hadik Andrásnak köszönhetően a Jézus szíve római katolikus templomban egy értékes, fontos ereklyét is őriznek, amelynek feladata az volt, hogy egybefogja a vidék különböző nemzetiségű katolikusait - tette hozzá a plébános.

„Ismerősének, Visconti bíborosnak a segítségével Szent Jenő vértanú maradványait is itt őrizzük, a templomunkban, aki a második században, 123-125 közötti időszakban testvéreivel és édesanyjával a keresztényüldözés áldozatává vált. Hadik gróf 1773-ban VI. Piusz pápa által aláírt adománylevelet kapott, amely alapján az ereklyét díszkísérettel Futakra szállították.”

A templom szomszédságában álló Hadik-kastély 1777-ben épült és a vidék egyik legrégibb megmaradt nemesi rezidenciája. Az épületben 1947 óta mezőgazdasági iskola működik. A vadásztrófeák és festmények – köztük az is, amely Berlin elfoglalását ábrázolja – a régmúlt időket idézik. Sajnos a diákok többsége nem ismeri az épület történetét, azt sem, hogy a szomszédságban nyugszik az ember, aki megépíttette ezt a csodálatos épületet. Futakon egyébként csak ebben az iskolában van magyar tannyelvű oktatás.

Fehér Mónika, tanár, Mezőgazdasági Iskola, Futak: „Az iskolában mindig úgy mondjuk, hogy „Isten hozott, ebbe a gyönyörű kastélyba, és legyen otthonod a következő három vagy négy éven át”. Az iskolanapon mindig megemlékezünk arról, hogy mi is volt a történelem, mi történt ezen a helyen és miért fontos ez nekünk. Vannak olyan diákok, akik kutatnak sokat a történelemről és voltak olyanok, akiktől én megtanultam sok mindent erről az épületről, erről a birtokról. Van, aki érdeklődött Hadik gróf iránt és sok újdonságra tanított minket meg.”

Hadik András emléke az al-dunai székelyek körében is él. Erdély fejedelmeként ugyanis ő alapíttatta Bukovinában az „ötfalut”, ahol a madéfalvi veszedelem után a Kárpátokon túlra menekült székelyek menedéket találtak és neki köszönhetően nem üldözte őket tovább a bécsi udvar. Ezt az 1883-ban az al-Duna vidékére telepített hertelendifalvi, székelykevei, valamint az ezeréves határnál élő maroknyi sándoregyházi székely leszármazott sem felejtette el.

Csernik János, Sándoregyháza: „Őseink Hadikfalváról telepedtek le, az akkori neve a falunak Nagygyörgyfalva volt. Utána lett Sándoregyháza 1889-ben. Hadik Andrásnak bírjuk megköszönni, hogy mi bukovinai székelyek lettünk. Mert ő Erdély kormányvezetője volt és összeszedte a madéfalvi veszedelem után az elmenekült székelyeket Moldáviában és áttelepíttette Bukovinába. Ott öt falvat telepített: Andrásfalvát, Hadikfalvát, ezt a két falut az ő nevéről, Józseffalvát, Fogadjistent és Istensegítset.”

Húsz évvel ezelőtt, az al-dunai székelyek idetelepítésének a 120. évfordulója alkalmából szervezett kerékpárúra karavánja Hadikfalváról indult.

Dani Ernő, Székelykeve: „Most már 140 éve, hogy eljöttünk Bukovinából, de a kötődés, a gyökerek, azok még megmaradtak és próbálunk a népdalok mellett más módon is megemlékezni a bukovinai őshazáról. Így ezelőtt húsz évvel, 2003-ban, ellátogattunk, 27-en voltunk a csapatban és egy kerékpártúrát szerveztünk meg. Az Őseink nyomában elnevezésű kerékpártúra alkalmával Hadikfalvát, Andrásfalvát és a többi, összesen az öt bukovinai székely települést körbebringáztuk. Temetőben, templomban megemlékezéseket tartottunk. Hadik Andrásra meg külön megemlékeztünk. Ottan magyarok nem élnek, de akkor mikor voltunk, annak ellenére, hogy a román ortodox egyház elvette a templomot, egy külön kis oltárt meghagytak a magyarok emlékére, illetve a római-katolikus felekezetű, ott élő embereknek. Úgyhogy az még megvolt. Úgyhogy jóleső dolog volt, hogy Hadikfalva is emlékszik még ránk. Mint ahogy mi emlékezünk.”

Hadik András emléke nem is annyira a katonai pályáját illetően érdekes - hiszen arról már minden le van írva. Inkább a Futak és környékének a betelepítésében és a fölvirágoztatásában betöltött szerepét, ittlétét érdemes jobban megismerni. A budapesti és a bécsi levéltárakban folyik a kutatás, a személyéhez kötődő tárgyak, restaurált portréja, a marsalli kalapja, az ikonok, valamint Szent Jenő ereklyéje pedig várják a futaki templomba látogatókat. Azt viszont még nem tudni pontosan, hogyan is helyezték át a Hadik-család földi maradványait a régi templomból az újba. A találgatás tárgya az is, hogy a legendás hadvezér Bécsben hunyt el vagy esetleg Futakon. Hadik András épített örökségének a feltárása is várat magára.