Ugrás a tartalomra
Pannon RTV/Lukács Attila

Egyre mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, ha húst ennénk

2022.04.06
21:48
Forrás
Pannon RTV
A másfél hónapja „ránk köszöntött” válság egyelőre nem okozott akkora riadalmat a húsipari termékek forgalmazása terén, mint mondjuk az üzemanyagpiacon, viszont egyre aggasztóbb, hogy már a bánáti falvakban sem lehet hízót találni.

Tóvízi Attila az egyetlen ürményházi sertéstenyésztő. Évente mintegy száz hízót nevel fel a saját földjén kitermelt takarmányból. Igény volna jóval többre is, hiszen a dél-bánáti falut egykor nem csak a környező kőolajmezőkről, hanem a jól működő vágóhídjairól is ismerték. Ma viszont már a családi vállalkozásként fennmaradt egyetlen ürményházi vágóhíd nyersanyaggal való ellátása is gondot okoz.

Pintér Lajos: „A hús iránti érdeklődés maradt, nem növekedett. Egyedül a nyersanyagot nekünk nehezebb beszerezni. Mivel, mármint a falunkban is és a környező falvakban, nincs jószág. Lehetséges, hogy a gabona ára miatt, de sokan felhagytak a jószágtenyésztéssel. Úgyhogy rá vagyunk kényszerülve farmokról, ilyen nagyobb farmokról vásárolni. A környéken egy farmon van, az is olyan ötven kilométerre van tőlem. Ez az egy farm van, amiről tudok jószágot vásárolni is. Mivel, ahogy mondtam is, hogy a falukban nincsen egyáltalán. Az utolsó két hónapban senki sem kínált még egyetlen egy sertést sem, vagy ne is beszéljünk marhákról vagy nagyobb jószágokról.”

Pannon RTV/Lukács Attila

A sertéshús kiskereskedelmi és a felvásárlási ára is változott. Az áremelkedés azonban nem volt drasztikus, így nem okozott változást a húsárupiacon. A combhús kilogrammonként ára a kiskereskedelemben 550 dinár. A hízó élősúlyú felvásárlási ára pedig hetente változik. Jelenleg kilogrammonkénti 220 dinár körül van. A húsvéti sonka iránt szokásos az érdeklődés.

Pintér Lajos: „A rendes házi sonkának megvan a folyamata, hogy készül el. A sózás négy héttől hat hétig történik - a száraz sózás. Aztán később lemosás és a hideg füst. A hideg füst is úgyszintén legalább két-három hét, és aztán persze természetesen szárítani. Megvan a folyamata és nem olyan egyszerű és gyors az előkészítés. Mármint az ilyen nagyobb cégeknél. Mert van gyors, hogy injektáljuk, egy-kettő megfőzzük és piacra dobjuk.”

Pannon RTV/Lukács Attila

Ez a malom, egykor az ürményházi jószágtenyésztés fontos része volt. Egykor itt negyvenen dolgoztak. Ma viszont a sorsára van hagyva, mint ahogy a faluban még megannyi disznóól is.

Bakos Béla, Ürményháza: „Ez az épület az ötvenes években azért lett létrehozva, hogy a jószágtenyésztők segítségét szolgálja. Először is kevés villanyáramú daráló vagy gépesítés létezett, mivel a jószágállomány serkentését kukoricadarával, búzával és hasonlóval, őröléssel tudták véghez vinni. Ez az épület azt a célt szolgálta, hogy segített a termelőknek rendes tápot készíteni nekik. Nagyon nagy segítséget jelentett, hiszen vagy kocsin, vagy biciklin, vagy bármelyik hordozó eszközzel juttatták a gabonát ide őrlésre, és vámot vetettek ki, ez volt a szolgáltatási díj. Ezzel annyira előre haladott a termelés, hogy később már kész tápokkal is tudtunk szolgálni a jószágtenyésztőknek. És gondolom, hogy ez annyira sikeres volt, hogy még a környékről is ide járultak a termelők és hozzánk szerződtek.”

Pannon RTV/Lukács Attila

Szabó János is jószágtenyésztéssel kezdte 25-30 évvel ezelőtt. A számos nehéz helyzet és csalódás ellenére kitart a húsipar mellett. 2016 óta családi vállalkozásban sütödét működtet. De további tervei is vannak: kijutni a piacra és egy malacneveldét létrehozni.

Szabó János, Szabó sütöde, Ürményháza: „Az utóbbi pár hónapban nagyon is meglátszik, hogy hiány van a piacon, nincstelenség. Nagyon drága a gabona. Borzasztó drága a kitermelés. Valójában csak azok tartanak jószágot, akik hobbiból, tehát egyszerűen szerelmesek a jószágtenyésztésbe és ezért tartanak. Haszon nincs semmi. Így egy helybeli vágóhíddal úgy tudtuk megbeszélni a dolgot, hogy összefogunk és pár családi foglalkozású farmerokat, úgy Ürményházán és a környező falvakban, hogy megszervezzünk egy olyan malacneveldét, egy olyan programot, ahol le tudjuk vágni is azokat a malacokat, meg tudjuk sütni és a piacra juttatni.

Egy hagyományos dél-bánáti, a húsvéthoz kötődő terméket is szeretne felkínálni a vásárlóknak Szabó János.

„A húsvéti sonkát kenyértésztába készítettük el. Előbb ment a hús pácolása, ami kimondottan pár fajta fűszerrel történt meg. Tíz napig ért, tíz nap után pedig enyhe füstre és füst nélkül, két fajtát készítettünk minden évben. Kenyértésztával bevontuk. A kenyértészta kimondottan komlóval készült és barna lisztből. Ezt sütöttük hat-hét órahosszáig is a kemencében. Mikor megsült a sonka, a tetejét levágtuk, és kitettük meghűlni. Mikor meghűlt, akkor másnap szépen fel lett szelve. Főtt tojás mellé, torma és cibere. A cibere valójába egy aszalt szilvából készült termék. Hasonlít a lekvárra.”

Annak ellenére, hogy már a bánáti falvakban is csak a hagyományőrző rendezvényeken mutatják be a disznótori szokásokat, a falun élő családok asztalán azért az idén is ott lesz a hagyományosan elkészített főtt sonka. Persze ugyanúgy a városok bevásárlóközpontjaiban nyilván elkelnek majd a fóliába csomagolt sonkadarabok is.

hús
sertéshús
drágulás
Ürményháza
hentes

Kapcsolódó tartalmak

Most

Népszerű

Halálos baleset Bácsfeketehegynél

Halálos baleset történt délután az autópályán. Egy személyautó és egy kombi ütközött össze az Újvidék és Szabadka közötti autópálya-szakasz bácsfeketehegyi lejáratánál pénteken.

Folytatódtak a tüntetések Vajdaság-szerte

Nem egyeztek meg a gazdák és a kormány képviselői. A gazdák azt mondták, az alacsony felvásárlási árak, a magas üzemanyag- és műtrágya árak, továbbá a vízlecsapolási illeték miatt elégedetlenek.