Elkezdődött a karácsonyi ünnepkör

A szabadkai Szent György-templom adventi koszorújának első gyertyáján is fellobbant a láng, ami az Istenben való hit szimbóluma. Palatinus István, a templom plébánosa elmondta, ezekben a rendhagyó, nehéz időkben még inkább kidomborodik a hit egyik fontos igazsága, hogy az élet nemcsak egy földi valóság, hanem Isten szeretetébe vezet át bennünket.

A karácsony előtti negyedik vasárnappal elkezdődött a remény időszaka, azaz adventje. Szent András apostol napjához, november 30-hoz a legközelebb eső első vasárnappal a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és természetesen az adventi időszak is kezdetét veszi.

Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. Jelképe az adventi koszorú. Ezt rendszerint fenyőgallyakból fonják. A ráhelyezett négy gyertya közül, minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák Jézus születése révén szétáradó világosságot, hitet, örömet, reménységet és szeretetet jelképezik.

Ne a pánik embereivé váljunk ezekben a nehéz időkben, hanem a bizalom embereivé, figyelmeztette a hívőket Palatinus István plébános, a szabadkai Szent György-templomban megtartott szentmisén. Arra szólított fel, hogy a hit szilárdsága vezessen bennünket, sőt forduljunk mélyebb önvizsgálattal magunkba. A Szent György-templomban is fellobbant az adventi koszorú első, a hitet jelképező gyertyája.

A járványhelyzet ellenére egyesek egyetlen szentmisét sem mulasztanak el.

Csánki Teréz: „A várakozás nagyon nehéz, mert nincsenek itt a gyerekek és egyedül vagyok, és ez a reggeli szentmise minden vasárnap nagyon jó. Erővel tölt el és várom azt, hogy elmúljon ez a veszély és mindenki egészséges maradjon.”

Katona Mária: „Nekem az advent nagyon szép, eddig böjtöltünk, most már beléptünk az adventba és várjuk a karácsonyt.”

Fejős István: „Egy megkönnyebbülést, és tudom, hogy bízhatok, akármi ér, valamilyen módon számíthatok az Úr segítségére.”

Akikért nem szólt a harang címmel rendhagyó módon az adventi szentmisén az 1944-45-ben vidékünkön elkövetett vérengzés áldozataira is emlékeztek.

Palatinus István a szabadkai Szent György-templom plébánosa: „Mi itt ebben a templomunkban ma megemlékezünk a szentmisénk végén róluk, és hisszük azt, hogy elérkezik majd az az időpont, ezt is reménységgel hordozzuk, amikor maga az egyház is megindítja ezeknek az embereknek a boldoggá avatási eljárását, hiszen nemcsak egy politikai ügy ez, hanem a hitről való tanúságtétel is, mert egyszerre történt itt egy megtorlás, egy teljes emberi érthetetlenség, amikor kegyetlenül kioltják a legártatlanabb gyermektől a legidősebb emberig válogatás nélkül az emberek életét, ítélkezés nélkül.”

Ezen a napon Magyarország több városában, illetve Vajdaságban is az áldozatokért miséztek: Szabadka mellett a többi között Újvidéken, Topolyán, Temerinben, Verbászon, Óbecsén, Tótfaluban, Bezdánban, Szenttamáson és Kelebián is megemlékeztek az 1944-45-ös megtorlás sok ezer áldozatáról. Vidékünkön 54 papot és lelkészt öltek meg a vérengzés során.

Advent és annak tudnivalói

Az advent a latin  adventus, eljövetel szóból ered. Alapgondolata a megtestesülésben közénk érkező Krisztus várása. Az Úr eljövetelére bűnbánó lélekkel készülünk.

A legutóbbi évtizedekig kerülték az adventi időszak alatt a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak. Az advent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa-szerte a hajnali mise, a roráte jelenti. Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy a szentmisére odaérjenek. A rorátéhoz nagyszámú hiedelem is fűződik.

Az adventi időszak jellegzetes hagyományai közé tartozik az adventölés kántálás és szálláskeresés. Ugyancsak erre az időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz, például Szent Miklós, vagy Luca napja. Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását.

A legújabb kor adventi  szimbóluma az adventi  koszorú, ennek négy gyertyáját az adventi vasárnapokon gyújtjuk meg. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.

Palatinus István, a szabadkai Szent György templom plébánosa:

"Minden év, különösen ez a nehéz megpróbált esztendő, amelyben most járunk arra hívja a hívőket, hogy egy mélyebb önvizsgálatot egy mélyebb lelkiismeret vizsgálatot is tartsanak. Ne a pánik embereivé váljanak, hanem a bizalom embereivé. Hiszen Isten maga is beszél arról, hogy a vég el fog következni, de ezt nem azzal a szándékkal mondja nekünk, hogy elrémisszen bennünket vagy félelmet keltsen bennünk hanem, hogy felkészítsen egy tudatos vele való találkozásra és hogy a hit jegyében járva bizalommal tekintsünk előre. Az advent is erre szólít. Tekintsünk előre hiszen ismét, ebben az esztendőben is érkezik a bátorítás, a reménység amire annyi embernek szüksége van."