Ugrás a tartalomra

Emlékezzünk, hogy ne történhessen meg soha többé

2021.10.31
15:22
2021.10.31
18:57
Forrás
Pannon RTV
Az igazi megbocsátás bölcs, leleményes, csodára is képes, amikor szembe tudja állítani a szeretettel az ellenségeskedést – mondta Hajnal Jenő az 1944–1945-ös ártatlan délvidéki áldozatokra emlékezve Csúrogon.

Az ártatlanul kivégzett délvidéki magyar áldozatokra emlékeztek Csúrogon. 77 évvel ezelőtt több száz magyart végeztek ki itt, ártatlanul, emellett 3 magyarlakta település lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánították. Az emlékezők a Megtépázott Krisztus szoborcsoportnál rótták le kegyeletüket.

A szerb-magyar megbékélés és a hozzátartozók nevében tartott kegyeletes megemlékezést a Magyar Nemzeti Tanács és Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője szervezte. Nem lehet elmenni a történtek mellett szó nélkül, emelte ki Teleki Júlia, emlékezni kell, de nem a bosszúért kell emlékezni, hanem, hogy ne történjen meg soha többé.

„Hogy a megbékélés napja mindig tartson, az oktatásban változás kell. Amíg az oktatásban nem lesz változás, meg az oktatásban nem tanulják meg a történelem órán, azt, hogy mi történt, csak azt, hogy mi történt 42-ben, de nem azt, hogy mi történt 44-ben, akkor a megbékélés nem lesz hosszú. Ezt meg kell tanítani, a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt meg kell ismerniük.”

Vesna Stjepanović, Csúrog helyi közösség tanácselnöke köszöntőjében azt kívánta, békében, szeretetben, toleranciában teljen ez az nap.

„A türelmetlenség egy letűnt kor része, emlékünkben megőrizve, ez egy közvetlen előzménye annak, amit egy jobb jelenkornak és kiszámíthatóbb jövőnek nevezünk.”

A történelmi egyházak képviselői, Szungyi Károly óbecsei esperes plébános, Paskó Csaba kelebiai plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes, az Úr szavával szóltak az emlékezőkhöz, majd elmondtak egy közös imát.

Alkalmi beszédében Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete kiemelte, a megbékélési folyamat és a magyar-szerb kapcsolatok építésére való törekvés hihetetlen bátorságról tanúskodik. Ma már együtt, a jövőre koncentrálunk.

„Azt, hogy létrejött a megbékélési folyamat, és az elmúlt csaknem 10 évben a magyar-szerb kapcsolatok korábban soha nem tapasztalt szintre fejlődtek, ma már szinte természetesnek vesszük, pedig higgyék el, hihetetlen erőfeszítések és bátorság kellett hozzá. Hiszen azt mondtuk, rendezzük közös dolgainkat, miközben nem a múltba révedünk, hanem a jövőre koncentrálunk. Erőinket nem egymás ellen fordítjuk, hanem egyesítjük, nem rivalizálunk, hanem együttműködünk, hiszen Közép-Európa akkor lehet erős, egységes, ha az itt élő népek nem egymás ellen, hanem együtt küzdenek közös céljaikért.”

A történelmi megbékélés jegyében a két nemzet áldozatainak emléke előtt 2013-ban Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János magyar államfő közösen hajtott fejet Csúrogon.

Pásztor István, elnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Mára oda jutottunk el, és szerintem ez az egyik nagy eredménye, egyik következménye ennek a megbékélési folyamatnak, hogy ugyanazokról a történelmi eseményekről, azoknak a kontextusairól, azoknak megéléseiről lehet más-másképpen beszélni, lehet ezt nyilvánosan tenni, és ennek semmiféle megbélyegzése vagy egyéb más negatív következménye nincsen. Ez 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.”

A szervező, Magyar Nemzeti Tanács nevében Hajnal Jenő, a testület elnöke elmondta, reméli, hogy ez a hely még sok-sok emberöltőn át megőrzi a béke és a kegyelem hitvallását.

„A megbocsátás az a kegyelmi állapot, amikor megszabadulunk a tehertől, és ugyanúgy a megbocsátónak is, magunknak is egy olyan lehetőséget adunk, hogy közösen, másnaptól kezdve másképpen gondolkodjunk, másként lássuk ezt a világot, a csúrogi emlékmű úgy gondolom, hogy erről szól.”

Az ártatlan áldozatokra való megemlékezést koszorúzás és gyertyagyújtás zárta.

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.

Csúrog
megemlékezés
emlékhely

Kapcsolódó tartalmak

Most

14:36, Frissítve: 16:41

High-Tech Suli Óbecsén

Korszerű digitális tantermet avattak fel az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az intézmény a magyarországi Mészáros Csoport által létrehozott High-Tech Suli program pályázatán 30 millió forintos támogatást nyert.

Népszerű

Leszámolás történhetett Horgoson

Lövöldözés volt csütörtökön Horgoson. Valószínűleg leszámolás történt két migránscsoport között, néhányan meg is sérültek.