Emléktáblát avattak Zomborban Kiss Lajos zenetudós emlékére
Kiss Lajos 1900-ban született Zomborban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakának elvégzése után Belgrádban dolgozott karnagyként, majd az újvidéki zenekonzervatórium igazgatója, 1945-től pedig a Győri Állami Konzervatórium és a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője volt. 1950 után a Magyar Népzene Tára kiadványsorozat szerkesztője, és tudományos kutatója lett.
Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke: „Kikopott a neve egyszerűen, tehát nem nagyon tudják, hogy ki volt, holott én ki merem mondani, a legnagyobb néprajzi kutatónk, népdalgyűjtőnk, több mint 20000 dallamot gyűjtött föl, ez óriási szám, ahonnan örökölte ezt a hajlamát, az az édesanyjától ered. Óriási ember volt, és sajnálatos, hogy a köztudatból kikopott.”
Pastyik László irodalomtörténész: „Amiért mi Kiss Lajost nagyra értékeljük, az az, hogy Zomborban lett azzá, amit a későbbi évek folyamán csak tökéletesebben, nagyobb eredményekkel végzett.”
Az ünnepség résztvevői szerint Kiss Lajos munkássága ma is példaértékű.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „Kiss Lajosnak köszönhető egyebek között, hogy ezeket a népdalokat ma, hogy így mondjam, az újjáélesztés, reviválás korszakában, ahogy mondani szokták, újra tudjuk énekelni, újra tudjuk tanulni, újra tudjuk sajátunknak érezni, és a fiatalok úgy érezhetik, hogy ez az ő örökségük.”
A zombori Magyar Polgári Kaszinó vezetőségének régi álma teljesült az emléktábla felhelyezésével.
Karchert Erzsébet, a Magyar Polgári Kaszinó elnöke: „Örülünk annak, hogy ma le tudjuk leplezni Kiss Lajosnak az emléktábláját, hiszen ő is egy értékes tagja volt a valamikori zombori magyarságnak, és úgy gondolom, hogy méltó helyet kap itt az udvarunkban ez a tábla.”
A rendezvényt Csonka Ferenc, Halmos Béla-vándordíjas prímás hegedűjátéka és a horgosi Bartók Béla Művelődési Egyesület asszonykórusának fellépése tette még ünnepélyesebbé.