Ugrás a tartalomra

Főhajtás a hősök előtt

2021.03.15
15:32
2021.03.15
21:22
Forrás
Pannon RTV
Rendkívüli helyzetben a megszokottól eltérő módon zajlott a március 15-i megemlékezés a bánáti Magyarittabén.

Az istentiszteletet és a koszorúzást a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett tartották, az ünnepi beszédek pedig - az eső miatt - nem a Kossuth-szobornál, hanem a templomban hangzottak el.

Marton Károly református lelkész igehirdetésében a megemlékezések és az összetartás fontosságát hangsúlyozta. Az elhunyt hazafiakért a hívőközösséggel együtt imádkozott Halász Béla református püspök. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök levelét, Kaizinger Tibor, a Szabadkai Főkonzulátus első beosztott konzulja olvasta fel. Hajnal Jenő, az MNT elnöke mondott ünnepi beszédet: „A nemzeti érdek mind inkább háttérbe szorul. Az az eszme, amely nemzetet hozott létre, a nemzeti gondolatot megszülte Budapesten 1848. március 15-én, ma időszerűségében talán soha se volt annyira fontos és jelentős, mint nekünk, számunkra, amikor magyar szabadságról, önállóságunkról és arról az értékről, arról az érdekvédelemről kell, hogy beszéljünk.”

A magyarittabéiek 1904-ben emeltettek szobrot Kossuth Lajosnak, amit meg tudtak őrizni a legnehezebb időkben is. 2015-ben ellopták, de egy év múlva sikerült új szobrot állítani.

Kerekes József, tanácselnök, Magyarittabé HK: „Minden évben ez a központi megemlékezése a vajdasági magyarságnak. Itt van Vajdaság legdélebbi Kossuth-szobra. Ez az összejövetel az összetartozás jelképe. Március 15-én megemlékezünk a hőseinkről és az elődeinkről.”

A megemlékezés végén a Kossuth-szobornál többek között a magyarittabéiak, az anyaország küldöttsége, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a vajdasági önkormányzatok, valamint egyesületek és civil szervezetek képviselői helyezték el virágaikat.

A magyarittabéi Kossuth-szobor története

A bánáti Magyarittabé sorsa elválaszthatatlan a falu központjában álló Kossuth-szobortól. A református többségű település lakói, az emlékművel együtt élték át az elmúlt évszázad viharos történéseit. Közben meg tudták azt őrizni a nemzet atyjának a szobrát, akkor is, amikor meglőtték, lelökték a talapzatáról vagy ellopták.

Az idén harminc éve annak, hogy folyamatosan - minden március 15-én - koszorúzási ünnepséget tartanak Magyarittabén. A Kossuth-szobor az utóbbi évtizedek alatt a végeken élő bánáti magyarság fontos jelképévé magasodott.

Az 1900-as évek elején merült fel a gondolat az ittabei polgárok között, hogy az 1848/49-es szabadságharcnak maradandó emléket kellene állítani a faluban.

A szobrot minden március 15-én megkoszorúzták, egész 1918-ig. Aztán a faluba bevonuló fegyveresek belelőttek a szoborba és lelökték a talapzatáról. Attól kezdve a református templomban várta a békésebb időket: 1941-ig a templom karzati lépcsője alatt bújtatták. A fordulat után a Kossuth-szobor visszakerült a talapzatára, de egészen 1990-ig nem voltak koszorúzási ünnepségek.

Az ittabei Kossuth-szobor viharos történetének egyik szomorú eseménye 2015. április 3-án, Nagypéntek hajnalán történt, amikor - 111 év után - eltűnt a talapzatáról.

A mostani Kossuth-szobor tehát már nem az, amit 1904-ben felavattak, de a hű mása Horvay János eredeti alkotásának. A különbséget talán csak az ittabeiek ismerik. A mostanin ugyanis nincsen golyónyom. A legfontosabb mégis az, hogy Magyarittabén március 15-e ne múljon el Kossuth Lajos szobrának a megkoszorúzása nélkül.

Magyarittabé
március 15.
1848-49-es forradalom és szabadságharc
1848/49

Most

15:33, Frissítve: 16:48

Ünnep a Pannon RTV-ben

Ünnepi műsorokkal, filmekkel várja a Pannon Televízió a nézőket a húsvéti ünnepek alatt. Nem csak a tévé, a Pannon Rádió és a Szabadkai Magyar Rádió is színes műsorokkal készült a hallgatóknak.

Népszerű