Hogyan lehetne itthon tartani a fiatalokat?
A középiskolák többségében magyarul tanulhatnak a vajdasági fiatalok, amikor azonban felsőoktatási intézményt választanak legtöbbször már szerb nyelven kell folytatniuk a tanulmányaikat – mondta a panelbeszélgetésen Fejsztámer Róbert. Magyarkanizsa polgármestere kiemelte: „Tehát addig, ameddig nem tud valaki, ha nem is anyanyelvi szinten, de tökéletesen szerbül beszélni, addig teljesen mindegy, hogy hogyan és mit csinálunk, mert ha túl is éli az egyetemi oktatást itt Újvidéken, Szabadkán, Belgrádban, bárhol, akkor a második akadályon el fog vérezni, az pedig a munkavállalás.”
Fejsztámer hozzátette, hogy az önkormányzatnak hiába van felsőoktatási ösztöndíjprogramja, érezhető, hogy egyre kevesebben jelentkeznek rá.
Amikor valaki a magyarországi egyetemek közül választ, már kevés az esélye annak, hogy visszatér Vajdaságba - emelte ki beszédében dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudomány Egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.
„Mivel a Szegedi Tudományegyetemen viszonylag magas a délvidéki hallgatók létszáma, ezért én nagyon pártolnám azt, ha esetleg az itteni közösség részvételével egy olyan klubbot, vagy közösségi formát tudnánk létrehozni a Szegedi Tudományegyetemen, ahol ezt a lehetőséget, hogy vissza lehet térni ide, ezt megfelelőképpen tudnánk prezentálni, akár ilyen sikeres példákkal, akár más módon.”
A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy az oktatásban rejlő problémákra a két országnak közösen kellene megoldást találnia, ugyanis a fiatalok jelentik a jövőt Szerbia és Magyarország számára egyaránt.
