Hónapok óta rossz minőségű levegőt lélegzünk be országszerte

Az ország a legszennyezettebb levegővel rendelkező államok közé tartozik Európában. Nem új, frissen felmerülő problémáról van szó, telente évek óta rossz a levegő minősége az Szerbiában. Ilyenkor tüdőproblémák léphetnek fel, sőt megnő az akut infarktus kockázata is.Ügyes bajos ügyeiket intéző felnőttek, a szabadban kikapcsolódó gyerekek. Mindannyian ki vannak téve a légszennyezés okozta hatásoknak.
Hónapok óta kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan jelenlevő probléma a rossz levegőminőség Szerbia-szerte. Szabadka, Újvidék, Pancsova, Valjevo - csak néhány város, ahol rossz a levegő minősége. Belgrád pedig többször is a legszennyezettebb városok egyike volt a világon.
A tüdőbetegek, az érrendszeri betegségben szenvedők és a fiatalok - ők a legveszélyeztetettebb csoportok. Ilyenkor megnő a tüdővel összefüggésbe hozható betegségek száma.

Dr. Kasza Bálint, nyugalmazott családorvos: „A tüdők felfújódnak, és mivel nincs meg a megfelelő gázcsere, ebből kifolyólag a tüdőben légzési elégtelenség alakul ki. Ha légzési elégtelenség van, az kihat az egész szervezetre, mert a szervezet nem kap elég mennyiségű oxigént, tehát csökkennek az anyagcsere-folyamatok a szervezetben, és komoly zavar áll be.”
A szennyezett levegő, valamint a téli időjárás miatt megnő a szívinfarktus esélye is. Arra hívják fel a figyelmet az illetékesek, hogy ilyenkor fokozottan koncentráljunk a megelőzésre.
Dr. Srđan Bošković, kardiológus: „Tény és evidens, hogy tavaly, továbbá 2018-ban, és 2017-ben is, amikor létrehoztuk a hálózatot, egyértelműen növekszik az akut infarktusok száma Belgrádban és környékén, 30-40 százalékkal, novembertől márciusig, tehát abban az időszakban, amiről most beszélünk. Azokban a hónapokban, amikor fagyok vannak, alacsony hőmérsékleti értékek, továbbá az elmúlt időszakban sajnos szennyezett a levegő, és köd is van. A köd, továbbá a magas páratartalom is egy rizikófaktor.”

A levegő szennyezettsége sok hatástól függ. Az illetékesek szerint a közlekedési eszközök a szennyezés mindössze hat százalékáért felelnek, míg az energiaszektor a legnagyobb károsanyag-kibocsátó. Zoran Pašalić szerbiai polgári jogvédő 15 napos határidőt szabott az illetékeseknek a szennyezettség sürgős kezelésére.
Zoran Pašalić, polgári jogvédő: „Az, amit elküldtünk a környezetvédelmi minisztériumnak, elsősorban azt tartalmazza, hogy megállapították-e, hogy kik a szennyezők, hogy így nevezzem őket, ha nem, akkor miért nem, amennyiben igen, akkor kik a szennyezők, továbbá, hogy milyen határidővel, rövidtávon vagy hosszútávon szüntetik meg a szennyezések okait. ”

A környezetvédelmi minisztérium szerint fontos lenne a helyi önkormányzatok bekapcsolódása abba a folyamatba, ami a légszennyezettség csökkentésére irányul.
Goran Trivan, környezetvédelmi miniszter: „Ellenőrizzük, hogy vannak-e kidolgozott rövidtávú vagy hosszútávú terveik a levegőminőség javításával kapcsolatban, ezt követően egyeztetünk a kollégákkal más minisztériumokból, hogy közösen kezdjük meg ennek a problémának a megoldását.”
A november és március közötti időszak évek óta gondot jelent Szerbiában. Az említett időszakban folyamatosan megnő a városokban a levegő káros részecsketartalma, így nem új keletű problémáról van szó.