Húsvéti hagyományok Szőlősudvarnokon
Nemcsak Törzsudvarnokon élnek még magyarok, Rogendorfon is van egy kis közösségünk. A virágvasárnapot ők is megünnepelték. A Kisboldogasszony-templomban gyűltek össze a hívek.
Csipak Piroska, Szőlősudvarnok: „Ma van virágvasárnapja, és barkaszentelés van. Ezt hazavigyük a házunkba. Evvel a húsvéti ünnepnek ez a kezdete, és ezeket visszük ki a temetőbe is a meghalt hívekért.”
A települést gróf Rogen József alapította 1840-ben. Róla kapta a helység a Rogendorf nevet. Magyar, német és bolgár családokat telepített birtokára. Napjainkban 15-16 magyar család él itt, főként a katolikus templom utcájában.
Csipak Mátyás, Szőlősudvarnok: „Itten havonta egyszer van a mise. Minden negyedik vasárnap tartja a plébános atya. Kevesen vagyunk. Itten összegyülekezik a magyarság, mert most már se iskola nincs, sem a nyelv, mert több a szerb, azért gyülekezünk itten, hogy az Istent imádjuk.”
Ennek a kis közösségnek, különösen ezekben a nehéz időkben fontos az egymással való találkozás. Erre pedig már csak a templomban van lehetőség. A magyar oktatás még a múlt század harmincas éveiben megszűnt.
Masa Tamás, plébános, Torda: „Itt is, ebben az évben, most ebben a járványos időszakban, a nehézségek közepette, bizonytalanságok közepette, éppen ez a jeruzsálemi bevonulás, Jézus halála és föltámadása egy új lendületet akar adni, egy új erőt akar adni, hogy igen, Krisztus által mi is győzelemre jutunk, mi is le tudjuk győzni a nehézségeket és el tudunk jutni az üdvösségre.”
A falu nemzeti összetétele az elmúlt harminc év alatt sokat változott. A magyar fiatalok zömében elköltöztek innen, és a délszláv háborúk menekültjei érkeztek a faluba.