Húsvéti pravoszláv hagyományok
Sok hívő jött el a húsvéti liturgiára Nagybecskerek legrégibb, 1746-ban felszentelt Szűz Mária Mennybemenetele templomába. Jézus feltámadását, a keresztény hit szimbólumát, a feltámadás reményét ünnepelték.
Radivoj Nađalin, a nagybecskereki Szűz Mária Mennybemenetele templom plébánosa: „Jézus Krisztus három napot volt a sírjában és akkor, mint az Úr, feltámadt. Nekünk ez a legnagyobb ünnep, az ünnepek ünnepe, az öröm öröme, hogy Jézus legyőzte a halált, és nekünk ajándékozta a feltámadás reményét, hogy majd az örök életben vele leszünk. Krisztus feltámadt!”
A pravoszláv húsvéthoz számos népszokás kötődik, a fűzfaágszenteléstől a tojásfestésig. Mindegyik a megbocsájtást, a megtisztulást, a családi hangulatot idézi, az új életet dicsőíti. Bánátban szokás a tűzgyújtás is, ami a húsvéti ünnepkör kezdetét jelzi.
Nada Boroš történész: „Versengés is volt az egyes utcasarkok között élők körében, kinek a tüze nagyobb, illetve ki hozott több tűzrevalót. A tűz körül összegyűlnek a környéken élők és késő estig beszélgetnek, társalognak. A fiatalok pedig átugrálják a tüzet.”
A legfontosabb esemény a húsvétvasárnapi liturgia, majd a bőséges családi ebéd. A templomba az idősebbek mennek, a fiatal háziasszonyok otthon főznek. Az ebéd elfogyasztása előtt gyertyát gyújtanak, és együtt imádkoznak. Az asztalra leves, főtt sonka, baromfihús kerül. A feltámadás estéjén a bánáti falvakban az emberek az utcára mennek, hogy csendben és békében beszélgessenek.
