Ugrás a tartalomra

Jézus kereszthalálára emlékeznek az ortodox hívek

2021.04.30
13:04
2021.04.30
17:31
Forrás
Pannon RTV
Ma van az ortodox nagypéntek. A hívek ma emlékeznek meg Jézus szenvedéseiről és kereszthaláláról. A liturgiákon részleteket olvasnak fel a Szentírásból, Jézus nagyheti szenvedéseiről.

A Julianus-naptár szerinti nagypénteken az ortodox templomokban nem mondanak misét. Ezen a napon a hívők böjtölnek. Dolgozniuk sem szabad, de ünnepségeket és vigasságokat sem szervezhetnek. Általában ekkor kezdik meg a tojásfestést is. A húsvéti asztal díszét pirosra festik, amely szín Krisztus vérét szimbolizálja. Nagycsütörtök óta a harangok is elhallgattak és csak húsvét napján, vasárnap szólalnak meg.

A Szerb Ortodox Egyház hívei templomi szertartáson emlékeznek meg Jézus Krisztus keresztre feszítéséről nagypénteken. Nagycsütörtökön beviszik a templomba Jézust a kereszten, majd pénteken leveszik, és a terem közepére terítik a halotti leplet, amely elé járulnak a hívek.

Velimir Vrućinić, pap, Szent Cirill és Metód Templom, Újvidék: „A hívek egész nap érkeznek, meghajolni az Úr előtt, kinyilvánítani a hitüket, és valamikor az esti órákban, itt, a mi templomunkban este nyolc órakor, úgynevezett keresztúti énekeket énekelünk, illetve verseket, tropárokat, himnuszokat, siratva Krisztust, aki keresztre lett feszítve a mi megmentésünk érdekében.”

A pravoszláv híveknél is jelen van a húsvéti tojásfestés szokása. A tojás az életet, a feltámadást jelképezi, héjának a széttörése pedig emlékeztet a Krisztus sírját fedő kő feltörésére.

Ognjen Zvekić, hívő, Nagyfény: „A pap tojásokat oszt szét a nép között, festett tojásokat, amelyeket mi hoztunk nagypéntekre, és amelyek előzőleg meg lettek szentelve. Már a tojások átvétele alkalmával mi elkezdünk gratulálni egymásnak és koccintunk egymással ezekkel a tojásokkal. Ezt egész nap folytatjuk és ilyen módon, amellett, hogy gratulálunk egymásnak, valamilyen módon mi is kinyilvánítjuk egymásnak a feltámadást.”

Húsvét vasárnapját hét hetes böjt előzi meg, amely folyamán tilos állati eredetű étel fogyasztása, de ajánlott a tartózkodás egyéb földi örömöktől is. Ennek a vasárnapi ünnepi ebéd vet véget, amelyek szélesebb családi körben szokás megülni, az asztalra pedig különlegességek is kerülnek.

Biljana Beronja, hívő, Újvidék: „Van az a húsvéti pogácsa, amit különlegesen ki kell díszíteni, ha lehet. Van, amikor sikerül, van, amikor nem. Habár mindig sikerül, kell is, hogy sikerüljön, kezdjük elölről, és sikerül. Ünnepélyesebb ebéd, az előételtől és ebédtől kezdve és így tovább, de ezt mind vasárnap. Azonban nekünk, akik böjtöltünk, óvatosnak kell lennünk, mikor első nap fogyasztjuk azt az ételt.”

A Nagypéntek a legszomorúbb nap a keresztények számára, mivel Jézus keresztre feszítésére emlékeznek, azonban ezt követi húsvét, amely az ünnepek ünnepének számít, a feltámadás öröme miatt. Az ortodox húsvét állami ünnep Szerbiában, így a péntek, a szombat, a vasárnap és a hétfő is munkaszüneti nap.

ortodox
húsvét
Szerbia
ünnep
Jézus Krisztus
nagypéntek

Most

19:19

A húsvét lényegéről gyerekeknek, játékosan

Húsvéti játékos foglalkozás tartottak a szabadkai Zorka Helyi Közösségben. A 2 és 10 év közötti zorkai gyerekek számára meglepetéssel is kedveskedtek. A húsvéti programot évről évre a VMSZ zorkai helyi szervezete hívja életre.

Népszerű

A Gebi felvásárolta a Fidelinkát

A csantavéri Gebi cég megvásárolta az egykori szabadkai malomipari óriás, a Fidelinka védjegyét, malmait, silóit és tésztagyárát.