Jézus megjelenését ünneplik a katolikus hívek
Vízkereszt előestéjén Masa Tamás plébános a nagybecskereki Székesegyházban megszentelte a sót és a vizet. Néhol szokás tömjént és krétát is szentelni. A szenteltvíz a hívek hiedelme szerint végigkíséri az ember életét a bölcsőtől a sírig - megvédi őket a bajtól, kigyógyít a betegségből. Sokan visznek belőle haza.
Csonka György, Nagybecskerek: „A vízkeresztnek az ünnepén vagyunk jelen pillanatban, és minálunk az a családban egy ősrégi szokás. Szenteltvizet viszünk a családi környezetbe, véd bennünket a rossztól, egészséget hoz és megszenteljük a házi környezetünket ezzel.”
A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének momentumait: a születését, megkeresztelkedését és első csodáját, a víz borrá változtatását kapcsolja egybe. A vízkereszt ünnepét sok népszokás követi. Az egyik egyházi szokás pedig a vízszentelés.
Masa Tamás, nagybecskereki plébános: „Imádság kíséretében meghintjük vele a lakásokat, házakat, temetéseken használjuk és különféle áldások és szentelések alkalmával. A szenteltvíz szentelmény, nincs mágikus ereje neki, mindig imádság kell, hogy kísérje a használatát. És emlékeztet minket, hogy a keresztségben, vízzel való leöntés által, a szentháromság nevében új életre születtünk.”
A szentelt víznek a népi hiedelem szerint gyógyító, ördögűző hatása volt.
Palatinus Aranka muzslyai néprajzkutató: „Akinek fájt a feje, akkor szentelt vízzel borogatta, akinek pedig a torka fájt, ivott a szentelt vízből. Ugyanakkor a jószágokat, az ólakat is megszentelték, hogy egész éven át egészségesek legyenek.”
Ezen a napon bontják le a karácsonyfát is. Január 6-án kezdődik a farsang időszaka, amely a húsvét előtti 40. napon ér véget. Idén ez március másodikára esik majd. Farsang a mulatozás időszaka - mondja Szőke Anna néprajzkutató.
Szőke Anna: „Vízkeresztkor már megfőzzük a kocsonyát, ez azért jó, ugyanúgy mint karácsonykor is, mert amikor fáradtan hazaérnek a mulatozásból, akkor van mit enni. És a farsanghoz nagyon hozzátartozik a kocsonya. Most kezdetkor is, és főleg amikor zárul a farsang farka, kocsonyát főznek. Aztán van a fánk, a farsangi fánk, szalagos fánknak is nevezik.”
Vízkereszt napján a fánk mellett csörögét is sütnek, az emberek pedig meglátogatják egymást.