Jézus a szeretet parancsát hirdeti

A hagyományos virágvasárnapi ünnepi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékeztető körmenettel kezdődik. Az ünnepi körmenet arról való megemlékezés, ahogy egykor Jézust ünnepelte a jeruzsálemi tömeg. A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka.

A feljegyzések szerint sokan a ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, és Jézus elé szórták. A tömeg ezt kiáltotta: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!" Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet.

Barka szenteléssel és körmenettel kezdődött a virágvasárnapi szentmise a kelebiai templom udvarán. Ilyenkor, tavasz kezdetekor a megszentelt barka a magyar néphagyomány szerint védelmet nyújt a rontás, betegség, vihar, jégeső ellen.

Kecskés István, vezető, Tarabuka gyermek- és ifjúsági kórus: „Virágvasárnap, amikor Krisztus bevonul Jeruzsálembe és ünnepli a tömeg, majd később pedig elárulja ugyanez a tömeg. A családommal, a kórussal itt szoktunk virágvasárnap összegyűlni, énekelni, segíteni ebben a liturgiában.”

Ez az egyházi év leggazdagabb időszaka, de nemcsak az egyház, hanem sok hívő számára is a legfontosabb ünnep.

Az egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.

Paskó Csaba, plébános, Kelebia: „Most jön az Isten, aki a szeretet parancsát hirdeti, és ez a szeretet odáig megy el, hogy a saját életét adja az emberekért. Igazából ennek a megünneplése veszi kezdetét, nyilván mindenki a maga ünnepköre és kalendáriuma szerint, de valahol minden egyes húsvétnak ez a lényege, hogy van egy magasabb és fontosabb cél az ember életében mint a "carpe diem".

Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete.