Ugrás a tartalomra
Tanjug/AP Photo/Alberto Pezzali

Klímacsúcs felemás eredményekkel

2021.11.16
22:16
Forrás
Pannon RTV
Felemás eredményeket hozott a skóciai Glasgowban megtartott klímacsúcs. Habár a világ mintegy 200 országa egyetért abban, hogy tenni kell a globális felmelegedés ellen, a konkrét lépések tekintetében sokan haladékot kérnek.

Összefoglaltuk, hogy milyen konkrét döntések születtek, és milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha nem sikerül tartani a terveket.

Európai Parlament

A következmények beláthatatlanok: anyagi és emberáldozatok, többmilliós migráció, összeomló gazdaság, megváltozó időjárás és még ki tudja. Nem túlzás kimondani: múltunk, jelenünk és jövőnk áll azon, milyen ütemben és mekkora mértékben emelkedik bolygónk hőmérséklete.

Európai Parlament

A fő célkitűzés az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot az évszázad végéig az iparosodás előtti értékhez képest, ezzel elkerülve a már vázolt apokaliptikus változásokat bolygónkon. Az elfogadott dokumentum szerint a résztvevőknek 2022 végéig terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt 45 százalékos csökkentését. Emellett vállalták, hogy a fejlett országok évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segélyt adnak a fejletleneknek, akik ebből a a klímaváltozás ellen harcolhatnak. 105 ország aláírta egy erdőirtás elleni egyezményt, és egyetértettek a metánkibocsátás csökkentésében is. Az Egyesült Államok és Kína kétoldalú megállapodást kötött, de ennek konkrét vállalásai igencsak homályosak.

Pannon RTV/Apczi Jenő

65 ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén energiatermelésre történő felhasználását, ez azonban csak fél eredmény. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis mindenki vállalta volna ezt, az utolsó pillanatban azonban változtatni kellett a szövegen India nyomására. Indoklásuk szerint a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, ehhez pedig szükség van a fosszilis energiaforrásokra.

Tanjug/AP Photo/Alberto Pezzali, Pool

A világ országai tehát két részre oszlanak: a klímaváltozás elleni erőteljes fellépést szorgalmazzák azok a szigetországok, melyeket közvetlen veszély fenyeget, illetve azok a fejlett európai államok, melyek erős gazdaságuknak köszönhetően megtehetik azt, hogy a bolygóval is foglalkozzanak.

A másik oldal azonban a környezetszennyezés helyett a szegénységgel harcol, vagy mind nagyobb gazdasági növekedésre hajt, és kevésbé érdekli bolygónk sorsa.

MTI/Illyés Tibor

Ami Magyarországot illeti, a köztársasági elnök, Áder János kiemelte, ők konkrét vállalásokat tettek konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítették, hogy 2050-ig klímasemlegesek lesznek.

Tanjug/Phil Noble/Pool via AP

Aleksandar Vučić államfő szerint Szerbia elkötelezett a zöld politika iránt: „Egyetértünk abban, hogy be kell fektetnünk a klíma és a környezet védelmébe, sőt egyetértettünk abban is, hogy a jövő generációit arra kell nevelni, hogy ne ismételjék meg a mi hibáinkat az egyetlen bolygón, amelyen élhetünk. - nyilatkozta korábban.

Vučić azonban kiemelte, Szerbia szavatolni fogja az energiabiztonságot is, amihez nyilván a fosszilis anyagok égetése is hozzátartozik. Az államfő például néhány nappal Glasgow után már a világ 9. legnagyobb szennyezőjeként számon tartott obrenovaci hőerőműben méltatta Szerbia energiakészleteit. Vagyis sok más országhoz hasonlóan, Szerbia is nehéz helyzetben van: bár elméletben támogatja a zöldülést, és tesz is lépéseket az ügyben, a gazdasági fejlődés biztosítása legalább olyan fontos számára. Az út még nagyon hosszú előtte: a klímasemlegességre törekvő Európai Unió szomszédságában olyan alapvető kérdések várnak megoldásra, mint a lakossági szennyvíz elvezetése és tisztítása, a nagy szennyezők működései feltételeinek egységesítése, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtése, az illegális szemétlerakók felszámolása, és természetesen a lakosság megfelelő hozzáállásának kialakítása.

klímacsúcs
Glasgow-i klímacsúcs
klímaváltozás

Most

13:11

Elismerték Terzić munkáját

Húsz év alatt húsz érem - ezzel az eredménnyel érdemelte ki a Gyertyaszentelő-napi Érdemrendet Zoran Terzić, a szerb női röplabda-válogatott szövetségi kapitánya.
12:39, Frissítve: 12:44

Liszicsanszk orosz ellenőrzés alá került

Az ukrán erők elhagyták Liszicsanszkot, az ukrán hadsereg utolsó bástyáját Luhanszk régióban. Három ember vesztette életét a harkivi körzetben, amikor az orosz erők támadást intéztek Bezrukij település ellen. 131. napja tart a háború Ukrajnában.
12:38

Tompít a hőség vezetéskor

Készüljünk fel a kánikulára, ha útra kelünk! Előbb fáradunk, türelmetlenebbek lehetünk, koncentrációzavar léphet fel. Néhány jótanács a hosszú út előtt!

Népszerű