Kutatás a Kárpát-medencei magyarokról
Magyarok a Kárpát-medencében elnevezésű kutatás eredményeiről számoltak be a szabadkai VM4K-ban.
A kutatás ötlete már 2017 végén megszületett, ezután következett az előkészítő munkafolyamat, amelyben részt vett a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ is. Vajdaságban ezer fős mintán és hat fókuszcsoportban végzett kutatást a VM4K. A felmérés módszertani része komoly kihívást jelentett. Ennyire átfogó szociológiai vizsgálat még nem készült a vajdasági magyarságról.
Barlai Jenő, szociológus, Szabadka: „Mi is beleszóltunk azzal, hogy a lokális érdekeltségű kérdéseket is hozzátettünk a kérdőívhez. A módszertani rész azért jelentős a mi esetünkben, mert ilyen volumenű lekérdezés még nem készült. Általában a szociológiai kutatások ezen a vidéken kis mintán, esetleges kutatások szoktak készülni, mert nincs aki pénzeli. Tehát a magyarországi partnerek nélkül ilyet Vajdaságban, önállóan a szociológia soha nem végzett volna el, és nem is végzett eddig.”
A kutatás lebonyolítója a budapesti Századvég Politikai Iskola Alapítvány volt. A célja, hogy egy átfogó képet adjon a Kárpát-medencei magyarság jelenlegi helyzetéről.
Faragó Csaba, külügyi vezető, Századvég Politikai Iskola Alapítvány: „Gyakorlatilag a Kárpát-medence négy azon régióját fedjük le, ahol a magyar lakosság a legnagyobb létszámban, őshonos módon a mai napig él. Az ő életvitelüket, az ő szokásaikat, az ő gazdasági helyzetüket, illetve az esetlegesen fellelhető asszimilációs folyamatokat szerettük volna feltérképezni.”
A régióban élő magyarság eltérő helyzetben van - mondta Bauer Béla. Az alapítvány vezető kutatója szerint alapvetően befolyásolja a kérdezettek helyzetét, hogy Európai Uniós országban élnek, vagy sem.
Bauer Béla, szociológus, vezető kutató, Századvég Politikai Iskola Alapítvány: „Alapvetően más a felvidékiek hozzáállása, hiszen ott euró van, egészen más a gazdasági helyzet. Olyan értelemben hasonló, hogy a vajdasági magyarok számára a titói korszakban volt egyfajta plusz, egyfajta többletérzés a magyarországi magyarokkal szemben. Most a Felvidéken jelent meg ez. Jól lehet látni, hogy van egy dinamikus elérés, egy dinamikus mozgás a magyarság tudat, az identifikáció területén.”
Nagyon fontos, hogy ahol a kettős állampolgárság elfogadott intézmény, ott erre a magyarság büszke. Úgy érzik, hogy a magyarországi magyarok ezáltal elfogadják őket - hangsúlyozta a felmérés vezetője. Bauer Béla hozzátette, a régióban élő magyarság eltérő gazdasági helyzetben van, ezért is nagyon nehéz pontos összehasonlítást végezni.
