Lassú az oltási folyamat az EU-ban

Továbbra is lassan halad a lakosság oltása az Európai Unióban. Ennek oka, hogy sem a Pfizer-BioNTech, sem a Moderna vakcinájából nem érkezik elég. AstraZeneca vakcina pedig, bár van, egyelőre nem adják be, mert aggályok léptek fel a hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. A tagországok megtehetik, hogy saját felelősségre, más gyártóktól is vásárolnak, de ezzel a lehetőséggel egyelőre csak Magyarország él, ahol a kínai és az orosz vakcina is zöld fényt kapott. Amíg pedig nincs oltás, maradnak a lezárások és a nyárra várható vakcinaútlevél tervezgetése.

Az Unió eddig hat előzetes beszerzési megállapodást írt alá oltóanyag-fejlesztőkkel, és 2,6 milliárd dózis vakcinát kötött le. Bár ez a szám jóval meghaladja az unió lakosainak számát, az oltakozás korántsem a várt ütemben zajlik. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az EU 447 milliós lakosságának eddig csak 5,5 százaléka kapta meg az első dózist.

Több ok is áll a háttérben. A Pfizer és a Moderna gyártása a tervezettnél lassabb zajlik, a szállítmányok nem a szerződésben foglalt ütemben érkeznek. Ez várhatóan márciusban javul majd, miután újabb gyártósorok is beindulnak. Zárójelben megjegyezhetjük: az Európai Unió 14 dollárra alkudta le a Pfizer-vakcina árát, Izrael azonban 30 dollárt fizetett az oltóanyag adagjáért, egyes információk szerint ennél is többet, közel ötvenet.

És itt van még az Unióból nemrég kilépett britek által gyártott AstraZeneca, melynek sokat romlott a népszerűsége, miután kétségbe vonták hatékonyságát és biztonságát a 65 éven felüliek esetében. Még a német kancellár, Angela Merkel is azt mondta, hogy nem venné fel a britek oltását. Az AstraZeneca vakcinák egy része így most felhasználatlanul áll az uniós hűtőkben, és várja, hogy átcsoportosítsák a fiatalabb korosztálynak.

Sorra jelennek meg a megrázó képsorok a szlovákiai covid-kórházakból. A betegek lélegeztetőgépen, az orvosok és a nővérek a végkimerülés határán. Az Európai Unióban jelenleg itt a legrosszabb a járványhelyzet, mivel a vírus mutánsai miatt több a beteg és súlyosabbak a kórképek.

Szlovákia, hogy enyhítsen a helyzeten, úgy döntött, engedélyezi a Szputnyik V vakcina használatát, ezzel Magyarország után ők lesznek a másodikak az Unióban, akik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott oltóanyaghoz nyúlnak. Pozsony kétmillió adagot vásárol a Szputnyik nevű készítményből, amiből hétfőn meg is érkezett az első szállítmány. Az ezzel való oltás várhatóan másfél-két héten belül kezdődik.

Az Unió többi országa is egyre türelmetlenebb. A csehek már szemeznek az orosz vakcinával, a lengyelek pedig a kínaiból vásárolnának. Ausztria Dániával és Izraellel közös együttműködés keretében nemzetközi vakcinagyártásba kezdene. Ezek azonban még csak tervek, megvalósulásukig a lezárások és korlátozások jelentik az egyetlen esélyt a vírus ellen.

És bár a beoltottak aránya még igen alacsony, az Európai Unióban már megkezdték az ún. digitális immunitásigazolás vagy zöld igazolvány kidolgozását.

A digitális igazolás tartalmazná azt, ha valaki rendelkezik friss PCR-teszttel, vagy igazolással arról, hogy átesett már a betegségen. Egyelőre azonban még csak a jogalkotási javaslat bemutatására várnak, a technikai kidolgozás pedig legkevesebb három hónap, így az igazolás legkorábban nyárra készülhet el. A terv szerint az igazolás birtokosai könnyebben utazhatnak majd az unión belül, és annak határain kívül is, így a digitális dokumentum hozzájárul a gazdaság és az idegenforgalom előremozdulásához is.