Ma van az ortodox új év első napja
Az ortodoxok január 13-án a szilvesztert, január 14-én pedig az újévet ünneplik. A tűzrakás, a fegyverdurrogtatás, a tűzijáték, az egymás köszöntése, a koccintás, az ajándékozás és a gazdagon megrakott asztalok mind-mind fontos részei az újév megünneplésének az egész földkerekségen.
Mladen Marić, Ada: „Örülünk ennek a napnak, mert ez elég sokáig megvolt tiltva, nem lehetett tartani. Karađorđe idejében kezdték jobban megünnepelni ezt az ünnepet, akkor volt megtartva a tanácsülése, mert ez kiskarácsony is. Itt egy kis ünnepséggel tudták tervezni a jövőt. A háború után újra nem lehetett tartani, mert a vallás el lett egy kicsit nyomva, de a 70-es és a 80-as években újra kezdődött ennek az ünneplése. Ahol én éltem ott ez szilveszter napja volt.”
Mladen Marić szlavóniai gyökerekkel rendelkezik. Vegyesházasságának köszönhetően, családjában, mind a katolikus, mind a pravoszláv ünnepeket megülik, így már december elején kezdetét veszi az ünneplés időszaka nálunk. „Nálunk elkezdődik december 6-án Mikuláskor, utána másnap a vejemnek slavája van és akkor folytatjuk egészen kiskarácsonyig vagyis a pravoszláv újévig.”
A szokások mára változóban vannak, de többségük ma is elmaradhatatlan részei az ünneplésnek. A pravoszláv újév egyik jellegzetes kelléke az asztal egyik főszereplője a vasilice kalács, amelyet a háziasszony éjfél után kezdi el készíteni , hogy reggel már az asztalon várja az ünneplőket.
Mladen Marić: „Ahogyan a szerbek mondják ez egy „obredni kolač”. Kelt tésztából szokták készíteni, amibe kerülnek magvak, pénz, hogy az emberek szerencsések és egészségesek legyenek. Csak ezen a napon készítik és ez a Szent Vasilij kalácsa.”
Mladen Marićtól és feleségétől, Emíliától megtudtuk, hogy a kalácson minden kis tésztadísznek különböző jelentése van és a masnik színe is csak piros, ami a szeretetet jelképezi és arany lehet, ami pedig a bőséget és a gazdagságot.