Pünkösd vasárnapja
Ekkor, a húsvétot követő 7. vasárnapon és hétfőn a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. Pünkösd - húsvét és karácsony után - a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté, azaz ötven szóból ered. Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Pünkösd vigíliáján, azaz előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.
Számtalan népi szokás kötődik a pünkösdhöz. Egyik központi eleme a tavasz megünneplése, elővarázsolása. A pünkösdi népszokásokban keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. Európa számos országában is ez tapasztalható a pünkösdi hagyományokban. A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban.
A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében választották meg: pl. lovaglás, birkózás, futás, szamaraglás. Európa nagy részén a középkortól kezdődően él ez a szokás, sok helyen választanak májuskirályt, pünkösdi királyt.
Pünkösdi királynéjárás.
Termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntő. A Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal.
Zöldág-járás, zöldág-hordás
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
Pünkösdhöz kapcsolódó népi hiedelmek
Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz hazánkban is.
Hazánkban a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen. Úgy tartották, aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
Gyimesben, Csík megyében úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor termés várható. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Baranyában és Palicson azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Az eső azonba nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
