A magyar-szerb megbékélés jegyében emlékeztek Csúrogon

78 évvel ezelőtt több száz magyart végeztek ki itt, ártatlanul, emellett 3 magyarlakta település lakosságát kollektíven bűnösnek nyilvánították. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A megemlékezés résztvevőit Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője és Vesna Stjepanović, Zsablya községi képviselője köszöntötte. Alkalmi beszédet Pálinkás Gábor, Magyarország belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott.

Teleki Júlia beszédében elmondta, az elhunytak nemcsak a hozzátartozók áldozatai, hanem a magyar nemzeté is.

„Talán mindent el lehetne felejteni, de nem lehet és nem is szabad. Nem lehet elfelejteni a sok megaláztatást, a koncentrációs táborban eltöltött szenvedést, a sok meggyilkolt életet. Végre eljött a megbékélés napja, nagyon hálás vagyok érte.”

Az emlékezés fontosságát emelte ki köszöntőjében Vesna Stjepanović, Zsablya községi képviselője.

„A megbékélés a jövő záloga és alapja, amelyből minden felépíthető, beleértve az új barátságot is. Az elmúlt években a szerb és a magyar nép megmutatta, hogy kész kilépni a múlt ördögi köréből, amelyben a kölcsönös vádaskodás örök és soha véget nem érő volt.”

A történelmi egyházak képviselői, Paskó Csaba kelebiai plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes szóltak az emlékezőkhöz, majd elmondtak egy közös imát.

Pálinkás Gábor Magyarország belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője alkalmi beszédében kiemelte, a jövő generációjának védelme érdekében nem szabad és nem is lehet felejteni.

„Tanulnunk kell a tragédiákból, és éppen ezért emlékeznünk szükséges és kell, azokra a tragikus eseményekre, amelyek itt, a Sajkásvidéken és Csúrogon is történtek 1944-45 telén.”

A történelmi megbékélés jegyében a két nemzet áldozatainak emléke előtt 2013-ban Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János akkori magyar államfő közösen hajtott fejet Csúrogon - erre is emlékeztette a résztvevőket beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

„Akkor, abban a pillanatban úgy tűnt, hogy a bűn megoldásra talált, és a hosszú évtizedek óta tartó gyászból és fájdalomból végre megszületett valami. Egy új közösségi érzés, amely azonban a várva várt megnyugvás és béke helyett mégis egy egészen más sejtést hozott magával. A felelősség és a kötelezettség terhét.”

A történelmi megbékélést és az ártatlan áldozatokra való emlékezést a jövőben is folytatni kell - nyilatkozta Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője.

„Nekünk az lesz a dolgunk az elkövetkező időszakban is, hogy a megemlékezéseket mindenképpen megtartsuk, méltóan őrizzük mártírjaink emlékét. Bízom benne, hogy sokkal több partnerünk lesz ebben, mint amennyi volt az elmúlt időszakban.”

Az ártatlan áldozatokra való megemlékezést koszorúzás zárta. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.