Magyarnak maradni Versecen
A harmincezres lélekszámú városkában a Petőfi Sándor Kultúrkör mellett a szentmiséken gyakorolhatják anyanyelvüket a magyarok. Tartanak anyanyelvápoló órákat és a hétvégi óvoda is kapaszkodót kínál a verseci magyaroknak.
Megfogyatkozva ugyan, többségben az idősebb korosztálynak köszönve, de szól még a magyar dal Versecen. A Petőfi Sándor Kultúrkörkör az idén ünnepelhette fennállásának a 75. évfordulóját. Tekintettel a járványhelyzetre nem tartottak ünnepséget, de annál nagyobb odaadással hirdetik a magyarság létezését a felújított székházukban.
Az elmúlt években történt elvándorlás miatt nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy most hány magyar él Versecen.
Petőfi Sándor Kultúregyesület egyik fiatal tagja Mészáros Brigitta, aki egyetemi tanulmányai alatt is mindig részt vesz a fellépéseiken.
A kultúregyesületen kívül a helybeli katolikus templom és a plébánia az itteni magyarságnak a közösségfenntartó helye.
A verseci templom neogótikus stílusban épült, Szent Gellért tiszteletére, Schulek Frigyes tervei alapján, 1860-1863 között. Méretei impozánsak: 61 méter hosszú, a szélessége 27 méter, a tornyok magassága pedig 63 méter. A kéttornyú templom Versec egyik ékköve, a dél-bánáti borvidék gazdag korszakának a szimbóluma. Az idő vasfoga azonban megtette a magáét, s emiatt a Magyar Kormány, a szerbiai Művelődési Minisztérium és Versec Város támogatásával felújítási munkálatok kezdődtek rajta.
A háromszáz éves Szent Kereszt-kápolna a verseci hegyen minden szeptember 14-én egész Vajdaság katolikus híveinek gyülekezőhelye. Hogy meddig lesz még hallható a magyar szó a borvidéken az attól függ, hogy megmarad-e még sokáig az itt élő magyarok összefogása, a kultúrkörhöz és a templomhoz való ragaszkodása. Ehhez remélhetőleg továbbra is meglesz a kellő háttértámogatás is.