Ugrás a tartalomra
Pannon RTV/Raffai Csaba

„A megbocsátás megkönnyíti az életünket, előre tud mutatni és jövőt tud építeni”

2020-10-25
15:41
2020-10-25
20:03
Forrás
Pannon RTV
Az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett áldozatok előtt rótták le kegyeletüket az emlékezők Csúrogon, a Megtépázott Krisztus elnevezésű szoborcsoportnál.

Barátságtalan időjárás és a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések betartása mellett emlékeztek ma a 76 évvel ezelőtti szomorú eseményekre Csúrogon. A szerb-magyar megbékélés jegyében és a hozzátartozók nevében a megemlékezés házigazdái idén is a Magyar Nemzeti Tanács és Teleki Júlia voltak. 

2013-ban a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében Áder János magyar köztársasági elnök és Tomislav Nikolić akkori szerb államfő közös főhajtással adózott a csúrogi ártatlan áldozatok emléke előtt. Azóta a szerbek és a magyarok minden évben közösen emlékeznek. 

A kegyeletes megemlékezésen összegyűlteket Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője és Vesna Stjepanović, Csúrog Helyi Közösség tanácselnöke köszöntötte. 

Teleki Júlia édesapját megölték, családját pedig kiűzték otthonából. Hontalanok lettek, gyűjtőtáborba kerültek. A csúrogi túlélő szerint ezt nem lehet semmissé tenni, erre mindig emlékezni kell: „Ami megtörtént, azt nem lehet a szőnyeg alá söpörni, arra emlékeznünk kell. Nemcsak nekünk, hozzátartozóknak, hanem az egész magyar nemzetnek. Ezek az emberek a magyar nemzet áldozatai. Nem szabad elfelejteni, különösen mi nem felejtjük el azt, a kínzásokat, amit tettek velünk, ahogy kiűztek az otthonunkból, a falunkból, itt maradt a házunk. Itt maradtak a lépteink, minden itt maradt. Ezt nem lehet elfelejteni.”

A Csúrogi Helyi Közösség a múlt szomorú eseményeire való tekintettel döntött úgy, hogy a Megtépázott Krisztus szoborcsoportot fel kell emelni – emlékeztetett beszédében Vesna Stjepanović, tanácselnök. Az eseményen jelen voltak a csúrogi Razzia 1942 Emlékbizottság tagjai is. Lazar Kaćanski szerint ez a szobor szimbolikusan is egy figyelmeztetés azért, hogy ilyesmi soha többé ne történhessen meg: „Hogy a gyermekeink megtanulják, hogy soha többé ne történjenek ilyen kegyetlen bűnök, amik 1942-ben, majd pedig 1944-1945-ben történtek.”

A magyar-szerb kapcsolatok alapja az együttműködés, ezt a múltbéli konfliktusok nem bélyegezhetik meg. Minél jobban meg kell ismernünk egymást, így elkerülhető, hogy a múlt megismétlődjön - üzente Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete: „Mindenki akkor hal meg, akkor múlik el, ha elfelejtik. Én azt gondolom, hogy azzal, hogy minden évben megemlékezünk az 1944/45 fordulóján ártatlanul meggyilkolt magyar áldozatokról, azzal méltóképpen ápoljuk az ő emléküket, és köszönhetően a megbékélési folyamatoknak, ma már az egyáltalán nem számít kivételesnek, meglepőnek, hogy itt ma Csúrogon minden évben januárban, illetve októberben Csúrogon magyarok és szerbek együtt emlékeznek meg az ártatlanul meggyilkolt áldozatokról.”

A jövő a fiataloké, nekik viszont történelmi múltként kell őrizniük az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett délvidéki magyar áldozatok emlékét - emelte ki Hajnal Jenő, az MNT elnöke: „Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni mindazon, ami 76 évvel ezelőtt történt, az szükséges, hogy ha erre a szoborra ránézünk, és ennek az üzenetét látjuk, ahogyan Krisztus az emberiségért föláldozta magát, bűnösökért és ártatlanokért, ugyanúgy nekünk is el kell fogadni azt a tényt, hogy a megbocsátás megkönnyíti az életünket, előre tud mutatni, és jövőt tud építeni.”

Az alkalmi műsorban fellépett Elor Emina, az Újvidéki Színház színésze. Az eseményen a hagyományos egyházak képviselői is részt vettek. Jelen volt még mások mellett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke is.

A vasárnapi csúrogi megemlékezés koszorúzással és gyertyagyújtással zárult. 

Csúrog
csúrogi razzia
1944-45
megemlékezés
Magyar Nemzeti Tanács
MNT
Hajnal Jenő
Teleki Júlia
Pintér Attila

Most

Népszerű

Új szigorításokat vezetnek be Szerbiában

Hétköznaponként 17 órakor be kell zárniuk, hétvégente pedig ki sem nyithatnak a vendéglátóipari egységek és a szolgáltatói tevékenységeket végző vállalkozások - többek között ez tartozik az új szigorítások közé - írja a szerbiai sajtó.