Megemlékezés Csúrogon
2012.10.28
17:59
Az 1944–45-ös áldozatokra emlékeztek Csúrogon. A Magyar Nemzeti Tanács, politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek helyezték el a kegyelet virágait a már többször meggyalázott emlékhelyen.
Az 1944–45-ös magyarellenes atrocitások többször meggyalázott emlékhelyén idén 19. alkalommal koszorúzott a vajdasági magyar közösség. Teleki Júlia, a csúrogi megemlékezés szervezője elmondta: a gyászolók leghőbb vágya, hogy végre méltó emlékhely létesüljön a szemétdomb helyén. Erre évek óta hiába várnak.
„Én minden évben azt várom, hogy egyszer elérkezzen az az idő, amikor méltóságteljesen megemlékezhetünk. Én minden évben csak bízok, és most is reménykedek, hogy hátha kapunk egy engedélyt, már a pénzt is összeszednénk rá, hogy itt legyen egy maradandó emléktábla és legyen egy út, hogy ne a szeméten menjünk keresztül. Szégyen a vidékiektől, ha eljönnek, de nem a mi szégyenünk, hanem a társadalom szégyene, egyedül az, hogy ilyen körülmények között emlékezünk.”
Beszédében Varga Haszonits Zoltán, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének tanácsosa reményét fejezte ki, hogy az emlékhely elleni támadásoknak egyszer talán közösen véget lehet vetni. „El kell jutnunk ahhoz a ponthoz, hogy a szerb és magyar közösség meg tudja szakítani ezt az ördögi körnek tűnő láncolatot, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy valaki festékkel öntsön le egy ártatlan áldozatoknak emléket állító keresztet, vagy éppen ahogy a napokban történt Szentendrén, uszító szavakat fest egy szerb ortodox templom falára. A háború nem egyszer igazságtalanságokat szült, és Csúrog tragédiája is egy ilyen nagy igazságtalanság. Nekünk, a ma élőknek abban van a legnagyobb felelősségünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg.” A csúrogi emlékhely elleni rongálás és a gyalázkodó megnyilvánulások hátterében az áldozatok hozzátartozói szerint szervezett, gyűlöletkeltő akciók állnak. A rendőrség ezzel szemben azt állítja, hogy minden alkalommal környékbeli kiskorúak garázdálkodnak. A Magyar Nemzeti Tanács, politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek helyezték el a kegyelet virágait a csúrogi emlékhelyen. Az 1944–45-ös csúrogi, zsablyai és mozsori áldozatok hozzátartozói ígéretük szerint mindaddig kitartóan fognak küzdeni egy maradandó emlékhely létrehozásáért, amíg van hozzá erejük és kitartásuk.
Beszédében Varga Haszonits Zoltán, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének tanácsosa reményét fejezte ki, hogy az emlékhely elleni támadásoknak egyszer talán közösen véget lehet vetni. „El kell jutnunk ahhoz a ponthoz, hogy a szerb és magyar közösség meg tudja szakítani ezt az ördögi körnek tűnő láncolatot, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy valaki festékkel öntsön le egy ártatlan áldozatoknak emléket állító keresztet, vagy éppen ahogy a napokban történt Szentendrén, uszító szavakat fest egy szerb ortodox templom falára. A háború nem egyszer igazságtalanságokat szült, és Csúrog tragédiája is egy ilyen nagy igazságtalanság. Nekünk, a ma élőknek abban van a legnagyobb felelősségünk, hogy ez ne ismétlődhessen meg.” A csúrogi emlékhely elleni rongálás és a gyalázkodó megnyilvánulások hátterében az áldozatok hozzátartozói szerint szervezett, gyűlöletkeltő akciók állnak. A rendőrség ezzel szemben azt állítja, hogy minden alkalommal környékbeli kiskorúak garázdálkodnak. A Magyar Nemzeti Tanács, politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek helyezték el a kegyelet virágait a csúrogi emlékhelyen. Az 1944–45-ös csúrogi, zsablyai és mozsori áldozatok hozzátartozói ígéretük szerint mindaddig kitartóan fognak küzdeni egy maradandó emlékhely létrehozásáért, amíg van hozzá erejük és kitartásuk.