Mi kerül az asztalra az ortodox szentestén?
Az ortodox hívők január hetedikén ünneplik karácsonyt, Jézus születését. Az ünnepet megelőző nap gazdag hagyományokban és hiedelmekben, amelyeket főleg faluhelyen igyekeznek betartani az emberek. A család és a szeretet ünnepének tartják Szentestét.
A pravoszláv családokban a betegségek és a gonosz erők elűzése ellen ünnepnapokon tömjénfüsttel és imával járják be a házat, és csak ezután kezdődhet a készülődés.
Az ortodox hívők a karácsony előtti napon szigorú böjtöt tartanak. A tiszakálmánfalvi Grumić család betartja a régi hagyományokat, így készülnek Jézus születésére. Vesna Grumić: „Ma a terítéken csak böjti eledel szerepel, emlékeztetőül mondom el, hogy a pravoszláv hívőknél a karácsonyt 40 napos böjt előzi meg, ezért ma csak böjti élelmiszert fogyasztunk, gyümölcsöt, zöldséget, gabonaféléket, mézet, csonthéjas gyümölcsöt és halat fogyasztunk.”
A böjti napon készül el az egyedi karácsonyi diós kalács, az úgynevezett česnica. A hívők úgy tartják, hogy egészségmegőrző ereje van. „A mi vidékünkön, Bácskában, hagyományosan vékony rétestésztából készül a kalács, amely darált és vagdosott dióval, mazsolával és mézzel van töltve. Ez az alapja a kalácsnak és attól függetlenül, hogy milyen alakban kínálják vele a családtagokat, kenyér- vagy pogácsaként, vagy rétegesen, egy pénzérmét is rejteget, aminek egészségmegtartó és szerencsehozó ereje van.”
Az ünnepi előkészületekben a férfiaknak is megvan a feladatuk. Az esti tűzgyújtásra ők készítik el a tölgyfaágakat, aminek különös jelentősége van. Zdravko Grumić: „Valamikor, főleg faluhelyen kora reggel tölgyfaágakat vágtak az erdőben, majd este a tűzhelynél meggyújtották, ma viszont a modern kori követelményeknek eleget téve a piacon vagy városban megvásároljuk az emberektől és jelképes módon bevisszük a házba, és így megünnepeljük ezt a napot.”
A szenteste a család ünnepe, ilyenkor nem illik vendégségbe menni, és a házból sem szabad semmit kiadni, különben a hiedelem szerint veszteség éri a családot.