Mi a teendő, ha valakit kutyatámadás ér?
Kutyák támadtak meg nemrégiben egy 55 éves nőt a szabadkai autóbusz-pályaudvar melletti parkolóban. Azóta kiderült, hogy a súlyos sérüléseket nem kóbor kutyák okozták, hanem egy otthonából kiszabadult állat harapdálta össze a károsultat.
A Sétaerdő környékén is gyakran látnak a helyiek nagyobb kóbor kutyafalkát vagy magában kóborló állatokat. Nevena Kovačević a közelben lakik, mindennapi sétája során szinte mindig találkozik gazdátlan ebekkel.
„ Néha meg is ijedek tőlük, de van hogy nem, attól függ. A gazdájával sétáló kutya gyakran veszélyesebb, mint a kóbor kutyák.
- Miért gondolja, hogy veszélyesebbek?
- Azért, mert amikor találkozom a gazdájával, megugatnak, míg ezek az egyedül bolyongó kutyák, vagyis a kóbor kutyák ritkán veszélyesek.”
A Tesla-telepi piac környékén is gyakran látnak kóbor kutyákat az emberek, de csak kettesével, hármasával kóborolnak, nem nagyobb csoportban. Futó Rózsa a piacon árul, és azt tapasztalja, hogy nagyobb gondot jelent a kutyák póráz nélküli sétáltatása.
Futó Rózsa: „Sűrűn látok gazdátlan kutyát, főleg aki a gazdi után fut, és kóborol itt a piacon és a környékén is, ami mondjuk nem helyes, mert a piacra nem kellene póráz nélkül kutyát engedni. Jó, lehet, hogy a gazdi nem is tudja, hogy a kutyája utánament, de azért figyelni kellene ezekre a dolgokra.”
A Pannon TV Közügyek című műsorában Losoncz Dávid ügyvéd beszélt arról, hogy mi a teendő, ha valakit kutyatámadás ér. Azt is elmondta, a kutyaharapás felelősségének megállapítása több tényezőtől függ. Amikor a kutya kikerült a gazdája ellenőrzése alól, és közterületen kóborol, az még nem feltétlenül bizonyítja a gazda felelősségét. Fontos tudni, hogy a gazda által megtett intézkedések elegendőek voltak-e.
Losoncz Dávid, ügyvéd: „Az alapjoga minden károsultnak, hogy bírósághoz forduljon kártérítés iránt. Természetesen ezt megteheti bírósági eljárás nélkül is, úgy hogy magához a tulajdonoshoz fordul kártérítési igénnyel, és mindenkinek megvan a lehetősége, mindkét félnek, a károkozónak és a károsultnak is, hogy bíróságon kívül megegyezzenek. Mindenben. Amennyiben ez nem történik meg, illetve a károsult nem a bíróságon kívüli megegyezés mellett dönt, akkor bírósági eljárást kell kezdeményezzen.”
Losoncz Dávid hangsúlyozta, ilyen esetekben nincs kártérítési árjegyzék. A per kimenetele, a megítélt kártérítés a bíróság mérlegelésétől, illetve az ügyben megállapított tényállástól függ.