Miért kételkednek sokan a vakcinák hatékonyságában?
A tervek szerint az első fázisban 720 ezer, a másodikban 740 ezer személy, a harmadikban pedig 1,7 millió ember kapná meg a védőoltást. Ugyanakkor még mindig sokan vannak, akik kételkednek a védőoltás hatékonyságában, biztonságosságában. A kételkedés oka pedig elsősorban a közösségi oldalakon keresendő, hisz ezeken a helyeken számos összeesküvés-elméretettel találkozhatunk, és sok éppen a vakcinára vonatkozik.
Csak a huszadik században több mint 300 millió ember életét követelte a himlő, a szakemberek azonban úgy gondolják, hogy a korábbi években több százmillió személy halt bele ebbe a betegségbe. Sokan, akik túl is élték a fertőzést, vagy vakok maradtak, vagy hátborzongató hegekkel éltek tovább. Ennek a szörnyű betegségnek a terjedését a vakcina állította meg.
Ennek ellenére sokan ma is kételkednek a vakcinák hatékonyságában. És míg a fejlettebb országok lakói nem tartják releváns információforrásnak a közösségi hálókon megjelenteket, Szerbiában fordított a helyzet.
Veselin Kljajić, egyetemi professzor: "Ebben a helyzetben, amely a COVID-19 betegség miatt alakult ki, nagyon sok ismeretlen, ellentmondásos dologgal, félinformációval találkoztunk, és amikor végül megérkeztek az információk, igencsak jelentős késéssel kaptuk meg azokat. Az emberek elveszítették a bizalmukat a mainstream sajtóban, és mint az ilyen helyzetekben lenni szokott, jelentős szerephez jutottak a közösségi hálók."
Az 1972-es himlőjárvány idején Belgrádban csak tíz nap alatt 1,8 millióan vették fel a vakcinát. Másfél hónap alatt pedig 18 millió személyt oltottak be Jugoszláviában, vagyis a lakosság több mint 90 százalékát.
Dr. Radmilo Petrović, epidemiológus: "Kilométeres sorok voltak Belgrádban, az emberek feltűrt ujjal álltak sorban, hogy minél előbb megkaphassák a vakcinát. És ez jó volt, mert a vakcina felvétele utáni hatodik, hetedik napon már látható volt a változás ott, ahol megtörtént a vakcináció, és így tudtuk, hogy az emberek felvették a vakcinát és elkezdődött kialakulni az immunitás."
A polgárok akkoriban újságot olvastak, rádiót hallgattak és televíziót néztek. Ezekről a helyekről informálódtak. Emellett pedig hittek abban, amit a hivatalos szervek mondtak.
Veselin Kljajić, egyetemi professzor: "Nagyon fontos, hogy az információkat, főleg válsághelyzetben hiteles, szavahihető emberek közöljék, olyanok, akik elsősorban szakmai tekintéllyel, feddhetetlenséggel rendelkeznek. De mindenhol a világon, így itt is, válságban van a tekintély, és természetesen most már nem hisznek az emberek annak sem, ha azt mondjuk, hallgassanak a szakmabeliekre, most már nem hisznek a szakembereknek sem."
A bizalmatlanság és a vakcinnáció megtagadása az Egészségügyi Világszervezet szerint a tíz legveszélyesebb fenyegetés közé tartozik, amely az egészségügy ellen irányul.
Dr. Vladimir Pažin, a Sebészeti és Onkológiai Osztály osztályvezetője: "Én személyesen hiszek az orvostudományban, és ez szerintem okos dolog minden olyan visszaigazolás alapján, amit most kapunk. Ezek a vakcinák biztonságosak, és a vakcinával lehetőségünk van arra, hogy az elkövetkező időszakban legyőzzük a koronavírust Szerbiában és az egész világon. Hiszem azt, hogy a vakcina biztonságos."
A világon egyébként már meghaladta a 90 milliót a regisztrált koronavírussal fertőzöttek száma, és csaknem kétmillióan haltak bele a betegségbe. A gyógyultak száma 64 millió felett van.
