Mindannyian tehetünk környezetünk megóvása érdekében
A Balkán-félsziget lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb jövőbeni áldozata - állítják a szakértők. Az extrém időjárás pedig Vajdaságot sem kímélné. A legnagyobb veszélyt az aszály jelenti, de a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék is okozhat károkat. A változásokkal együtt új betegségek is jöhetnek, mint amilyen a nyugat-nílusi láz, amely idén több halálos áldozatot is követelt az országban. A 2000-es évek óta Szerbiában eddig több mint 6 milliárd eurós kárt okoztak a természeti csapások.
2007 nyarán egy több mint negyven napon át tartó extrém hőhullám tombolt régiónkban, amely szinte teljesen tönkretette a kukoricatermést, de más ipari növények terméshozamát is megtizedelte. A 40 Celsius fok körüli hőmérséklet és a csapadékhiány a folyók vizének apadásához vezetett, ez pedig az energiaellátást is veszélyeztette. A klímaváltozás elkerülhetetlennek tűnik, ezért a megfelelő reakciókon kell dolgozni - véli Goran Trivan környezetvédelmi miniszter: „Már most is olyan, nem mondanám, hogy mutatókkal, hanem indikátorokkal rendelkezünk, amelyek szerint a fás szárú növények idézőjelbe téve magasabbra költöznek. A forróság és a klímaváltozás sújtotta alföld már nem felel meg az ott lévő növényeknek, ezért lassan magasabbra vándorolnak. A mezőgazdaság, az erdészet és a vízgazdálkodás azok a területek, amelyekre nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit és hogyan teszünk. Hogyan próbáljunk meg alkalmazkodni, ugyanis a klímaváltozást nem tudjuk megakadályozni.”
A klímaváltozás új betegségeket is hozhat régiónkba, amelyek eddig elkerülték vidékünket. Vladimir Đurđević, egyetemi tanár: „Idén sokan elkapták a nyugat-nílusi lázat és voltak, akik bele is haltak. Emellett vannak olyan betegségek, amelyek még nem jelentek meg nálunk, de a jövőben előfordulhatnak. Ez is a klímaváltozásnak tudható be. Olyan betegségek jelenhetnek meg, amelyek korábban a délebbi vidékeken fordultak elő, de a jövőben itt is megjelenhetnek.”
Az elmúlt évek azonban nem csak a hőhullámokról szóltak, hanem az extrém hidegről is. 2017 januárjában a Duna Szerbia és Horvátország közötti szakasza több helyen is teljesen befagyott, amire korábban évtizedekig nem volt példa. Az ilyen és ehhez hasonló időjárási körülmények a közeljövőben egyre gyakrabban fordulhatnak elő vidékünkön - mondják a szakemberek.
Mindannyian tehetünk környezetünk megóvása érdekében. Ide tartozik például az is, ha autó helyett a tömegközlekedést vagy a kerékpárt választjuk. Vagy helyi termékeket vásárolunk. Ha nem hagyjuk nyitva a hűtőszekrény ajtaját, kihúzzuk a mobiltelefon töltőjét, ha nem használjuk, így energiát spórolunk. Sok kicsi sokra megy.
